Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 37. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 2005)

Csiffáry Gergely: Bornemissza Gergely egri várkapitány rejtélyes életrajza

az érseket a gyermekei pártfogójának. Oláh Miklós 1548. december 13-tól 1553. május 7-éig kinevezett egri püspök volt, s így talán Bornemissza ismerhette őt személyesen is. Hasonlóképpen kérte a segítséget a gyermekei oltalmazásában Újlaki Ferenc egri püspöktől, aki Oláh érsek utódja lett Egerben 1553. június 10. előtt. Újlaki püspök megerősítette Bornemisszának azokat a birtokait, amelyeket még Oláh Miklóstól kapott az egri várvédelemben mutatott vitézségéért. Hasonlóképpen kérte a vele rokonságban álló Bornemissza Pál nyitrai püspöktől is gyermekei védelmezését. Úgyszintén az árvái oltalmazására kérte Dessewffy Jánost, ki 1554-ben királyi udvarmester és a királyi kamara elnöke volt. A befolyással rendelkező pártfogók sorában két leánya támogatását kérte a Werner György királyi kamarai tanácsostól, aki utóbb a Szepesi Kamara igazgatója lett. Werner György nevét, az tette híressé, hogy 1549-ben Bázelben könyvben kiadta a Magyarország gyógyvizeiről írt munkáját. Gergely deák nagyhatalmú és befolyásos patrónusai sorába tartozott Nádasdy Tamás, akihez még fogságba esése előtt 1554. szeptember 5-én levelet írt, amelyben a törökök Eger körüli portyázásáról számolt be. Nádasdy országbíróhoz fordult a nélkülözések közt élő Bornemissza Gergely felesége, Sighér Dorottya végső elkeseredésében, amikor 1555. január 10-én a férje kiszabadítását kérvényezte. Bornemissza fogságba esése és halála 1554. október 17-én kémeik útján arról kaptak hírt az egri végváriak, hogy a hatvani törökök parancsnoka, Veli szandzsákbég Pásztó környékét pusztítja. A kivonuló egri vitézeknek (150 lovas, s közel 25 szekéren szállított gyalogos) a közel 500 lovassal megje-