Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Beszámoló a 2001-2002-ben végzett régészeti munkákról

BESZÁMOLÓ A 2001-2002-BEN VÉGZETT RÉGÉSZETI MUNKÁKRÓL Domboróczki László A ludas-varjú-dűlői régészeti kutatások A lelőhely a Ludas község É-i határában húzódó magas plató K-i részén 1998-2000. között végzett régészeti terepbejárások révén vált ismertté. A terepbejárásokat a Mátrai Erőmű Rt. visontai D-i bányájának terjeszkedése, és ezzel összefüggésben a 3-as sz. főút elterelése tette szükségessé. Az útépítést megelőző terepbejárások során figyeltünk fel a lelőhelyre, ahol még ugyanebben az évben, 1998-ban, az új nyomvonal mentén, régészeti leletmentést is végeztünk. Ezt követően, 1999-ben és 2000-ben, további terepbejárásokkal vizsgáltuk át a 2010-ig letermelendő 521 ha-os bányaterület felszínét. Ennek során lokalizáltuk a lelőhely további részeit. A felszíni megfigyelések révén, a bányatelek ÉK-i sarkában egy összefüggő, 30-35 ha-os lelőhelyrész körvonalazódott, mely egyébként a bányatelken túl, az egykori ludasi tsz területére is kiterjedt. Nagysága közel 40 ha-ra becsülhető, így az egyik legnagyobb kiterjedésű magyarországi régészeti lelőhelyet jelenti. Mivel a visontai déli bányában már 2000-ben megkezdődött a termelés, a lelőhely léte a bányászati tevékenység újragondolását is jelentette. A lelőhely sorsának tisztázása érdekében már 1999-től megbeszélések kezdődtek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet és a Mátrai Erőmű Rt. között, és hosszas tárgyalások után, 2001 elején jött létre az a megegyezés két intézmény között, melynek révén megkezdődhetett a leletek teljes körű mentése. A 30 ha-os lelőhelyrész megelőző feltárására 2001 márciu-