Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Beszámoló a 2001-2002-ben végzett régészeti munkákról

A lelőhelyet átszelő mezőgazdaságilag használt földút és a Mezőszemeréről Szihalomba vezető műút alatt - a beruházóval és a kivitelezővel történt előzetes egyeztetés alapján - csak az autópálya építése során, közvetlenül a kivitelezés előtt dolgozhattunk. Teljes feltárást végeztünk, a földréteget kanalas markolóval távolíttattuk el. A régészetileg megkutatott terület nagysága: 750 m 2 . 25 objektumot bontottunk ki, így eddig 1568 a feltárt a telepjelenségek száma. Míg a műúthoz közelebb eső szakaszon, azaz a dombtetőn intenzívebb életnyomok tapasztalhatók, addig a dombtól keletre távolodva rit­kult az objektumok száma. Sajnos az objektumok felében nem találtunk datáló leletanya­got, így korszakba sorolásuk kérdéses. A telepjelenségek negyede a későbronzkori pilinyi kultúrába tartozik. Szórványosan előfordultak kelta telepnyomok. A szarmata faluból ismét egy kerek ház, több gö­dör, és egy sütő-főző kemence került napvilágra. A római kori tele­pülés délkeleti szélét jelzi a feltárt terület keleti végén a többsoros, széles árokrendszer. Feltűnő, hogy a szarmata objektumok korhatározó kerámia­anyaga - a dombtetőn, a telep közepén korábban kiásott objektu­mokkal éles ellentétben - rendkívül csekély, betöltésükben sok ké­sőbronzkori anyagot leltünk, szórványként előfordult kelta, rézkori, neolit cserép is. A műút burkolata alatt 2002. augusztus 24. - 2002. szeptem­ber 9. között végeztünk megelőző régészeti feltárást. Az aszfalt és a kőréteg feltörése után a termőtalajt kanalas markolóval távolíttattuk el. A humuszréteg rendkívül vastag volt, 90-140 cm között váltako­zott. Régészetileg megkutatattuk a teljes kijelölt területet mely ösz­szesen: 1000 m 2 . 74 telepobjektum került napvilágra ígyl643-ra emelkedett a lelőhelyen a telepjelenségek száma. Mivel ez a rész a dombtetőn található, ezért rendkívül intenzívebb életnyomok ta­pasztalhatók a területen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom