Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 34 (Eger Vára Baráti Köre Eger,2002)

Az egri várvédelem 450. évfordulójának rendezvényei a Dobó István Vármúzeumban

rák és német nyomtatott röplapok hadibeszámolói nyomán pedig egész Európában elterjedt a hősi helytállás híre. 1552-től számíthatjuk tehát az egri vár kultuszának kialakulását. Sajnos, a későbbi évszázadok alatt ez a hírnév elhalványult, sőt szinte feledésbe is merült. Csak a XIX. század elején mutatkozott érdeklődés az egri vár, mint történelmi, nemzeti emlékhely iránt. Pyrker János László egri érsek volt az első, aki fontos intézkedéseket hozott a nemzeti érték megmentése és megbecsülése érdekében. Pyrker megtiltotta a vár köveinek elhordását, bányászását, a vár megmaradt romjainak további pusztítását. A tudományos élet 1862-tól kezdve folyamatos érdeklődést tanúsít a vár iránt. Az ásatási munkák eredményeként publikációk jelentek meg. Ezek a kutatómunkák voltak az ihletői és forrásai Gárdonyi Géza „Egri csillagok" című regényének. Tulajdonképpen Gárdonyit tekinthetjük a vár kultusza igazi megteremtőjének és serkentőjének, mivel az 1901-ben könyv alakban is megjelent műve minden idők egyik legnépszerűbb magyar regénye lett. A regény helyszínét, a hősies helytállás jelképét egyre többen szerették volna megtekinteni, felkeresni. így a két világháború közötti időszakban fellendülő hazai turizmus egyik kedvelt célpontjává vált Eger. Sok ezren zarándokoltak el, és keresik fel napjainkban is, hogy az egri hősök emléke előtt tisztelegjenek. A megbecsülés jeleként sok intézmény, iskola, egyesület, utcanév őrzi az egriek dicső nevét és hírét nemcsak Egerben, hanem szerte az országban. Képzőművészeti és irodalmi alkotások sokasága örökítette meg Dobó kapitány és maroknyi csapatának, - köztük az egri nőknek - máig példát mutató önfeláldozó bátorságát, vitézségét a magyar haza iránti szeretetét. Ebből a történeti tényből és érzelmi töltetből táplálkozik Eger