Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)

Királyi Júlia: Gárdonyi Géza ismeretlen kéziratai

munkamódszeréről, esztétikájáról, a vele megtörtént eseményekről, filozófiájáról, vallásáról. 1999. október 28-án zajlott Egerben az a tudományos konferencia, amelynek eredményeként létrejött egy kutatócsoport. Fő céljának tekinti a Gárdonyi anyag teljes feldolgozását. A Gárdonyi kutatók remélik, hogy ez a munka feltárja Gárdonyi igazi arcát, számba veszi művészetének valós értékeit, s felszámolja azt a misztikumot, amit az elmúlt évek fontak Gárdonyi köré, az esetek legnagyobb részében teljesen alaptalanul. 1999 októberében a konferenciához kapcsolódóan nyílt meg az egri vár Gótikus Püspöki Palotájában Gárdonyi ismeretlen kéziratait bemutató kiállítás. Olyan kéziratokat mutatunk be, amelyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség. írásomban a kiállítás két jelentős, de eddig a köztudatban még egyáltalán nem szereplő témáját szeretném bemutatni. Az egyik tárlóban az író nyelvészti törekvéseivel kapcsolatos kéziratok kerültek kiállításra. Ezekről az átlagos érdeklődő nem sokat hallhatott. Gárdonyi Géza nyelvművelő törekvései Balassa József A magyar nyelv életrajza című 1937-ben megjelenő könyvében a következőképpen elemezte a század elejének nyelvészti állapotát. „Nagy általánosságban nem elég mély az irodalommal foglalkozók lelkiismeretessége a nyelv törvényeivel szemben. Ez a tapasztalat keltette új életre a nyelvhelyesség és a nyelvtisztaság védelme érdekében megindult mozgalmat és ismét ráirányította a müveit közönség figyelmét a nyelvhelyesség ügyére."

1