Berecz Mátyás szerk.: Az egri vár híradója 31. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1999)
Királyi Júlia: Gárdonyi Géza ismeretlen kéziratai
A Magyar Tudományos Akadémia a magyar helyesírás szabályainak megteremtése után a magyar nyelv teljes szótárának összeállítását tervezte. 1899-ben kiadták az Utasítások az Új Nagy Szótár Adatgyűjtőinek című füzetet, s a Szótári Bizottság vezetője saját kézírású felkéréssel látta el a Gárdonyinak küldött példányt. A szöveg a következő: „Gárdonyi Géza észrevételeit és megjegyzéseit mindenkor szívesen veszi mind a Szótári Bizottság, mind a Magyar Nyelvtudományi Társaság." 5 Az Utasítás részletesen leírja, hogy mit és milyen módszerrel kell gyűjteni. Az író fiaival alapos, gondos gyűjtőmunkába kezdett. (Még javaslatot is tett arra nézve, hogyan lehetne a gyűjtést még pontosabban és gyorsabban elvégezni, de ezt a bizottság nem fogadta el.) Jellemző Gárdonyira, hogy fiai munkáját alaposan átnézte és javította. A gyűjtőmunka eredményének egy részét, géppel írt kéziratokat tartalmaz a hagyaték. Gárdonyi is azok közé az írók közé tartozott, akik szívesen merítettek egy adott nyelvjárás kincsiből müvei megírásakor. Első sikeres könyve, a Göre is többek között annak köszönhette sikerét, hogy bátran használta a szegedi nyelvjárás hangtani és egyéb sajátosságait jellemző kifejezéseit. Gárdonyi ekkor még pénzért írta ezeket, de később, beérkezett íróként már tudatosan fordult a népnyelv felé. Nemcsak müveiben használt fel különböző népnyelvi kifejezéseket, hanem önálló kutatómunkába is kezdett ebben a témában. Két kézirata maradt meg: a régiek beszéde 6 , és a Szavak, szólások, szokások . Mindkettő egy-egy keménykötésű, kéziratos könyvben található. Befejezetlenül maradtak. A gyűjtemények nem tudományos feldolgozáshoz készültek, hanem az író munkáját könnyítették meg. Gárdonyi témakörök köré csoportosította feljegyzéseit. Ezek közül a legtöbb saját gyűjtés, néhány helyen megnevezi a gyűjtés helyét is. Akadnak olyan szavak, szokások, melyeket tudományos értekezésekből írt ki. Ezeken a helyeken
