Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 29-30. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1997-98)

Az Eger Vára Barátainak Köre díszközgyűlése

lonkay József mérnök, aki ezt továbbfejlesztette és megalakította később a gyöngyösi Mátra Múzeum entomológiai osztályát. Az első tagok között többen vannak az említetteken kívül egyházi személyek, így dr. Holik Sámuel teológiai tanár, Rakolczay Gábor teológiai igazgató Egerben, és több lelkész, akik közül az idő rövidsége miatt csak Dávid Bertalan és Nagy Balázs egri plébánosokat említem, vagy a bükkzsérci református lelkészt, Szécsényi Györgyöt. Ugyancsak református lelkész tagunk volt Noszvajról Szabó Zoltán, aki egy háztörténeti-néprajzi érdeklődése révén segítette a múzeumi munkát. A baráti kör önkéntes tisztségviselői között köszönet illeti a titkárokat, közöttük Galván Károly régészt és dr. Lénárt János tanárt, majd Majthényi Júliát. Ugyanígy az alapító tagoknak számító Csillag Lászlót és Igricz Sándort, akik a kör gazdasági ügyeit intézték. A várbaráti kör megalakulása után kerültünk kapcsolatba Kozák Károly régésszel, aki évtizedeken át vezette az egri vár régészeti feltárását és Sugár Istvánnal, aki több könyvet és tanulmányt írt a várról és a városról. Mindkettőjük, ha más szinten is, de hozzájárultak az egri vár ismeretének, társadalmi megbecsülésének a baráti kör által elindított folyamatához. Megalakulása után a kör célkitűzései, munkája szélesebb körökben ismertté vált. Előbb Kisvárdáról, majd Baranya megyéből és Gyuláról illetékes, magas állású vezetők fordultak hozzánk információkért és alapszabályunkat mintának tekintették hasonló egyesületek megszervezéséhez. Ennek egyik, eddig még nem említett pontja volt a vár érdekében kifejtendő írásos ismeretterjesztés. Támogattuk a különböző ilyen jellegű kiadványokat, de főleg az Egri Vár Híradóját. 1960-ban jelent meg az első füzet, a mai napig folyamatosan. Szerkesztője először Szabó János Győző volt, később pedig a munkát Fodor László folytatta. A várbaráti kör megalakulásáról, működésének első korszakáról így kívántam Önöknek számot adni. Azt hiszem, hogy az egri vár és múzeum életében ez a 40 év hősi korszaknak nevezhető. A vár