Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Sugár István: Az egri vár 1596. évi ostroma

lesz. " De ezt a tervet is mereven elutasítják, mondván: „Komárom kicsiny vár és nem érdemli meg, hogy a padisah személyesen men­jen ennyi katonával ellene, s elfogalalása nem szerezne dicsőséget, s előnyösebbnek tartják - miként Pecsevi tájékoztat -, hogy Eger ellen menjenek, mert akkor még azt vélték, hogy) Eger elfoglalásá­val a bányákat is hatalmukba kerítik, s Eger ellen indulásukkal ki­váltképp a bányák elfoglalása volt a céljuk. " A török hadsereg augusztus 22-én kezdi meg a 8 napon át tartó átkelést a Szerémségbe, s a Tisza jobb partján folytatja útját észak felé. A fősereg előtt Dsáfer belgrádi pasa haladt csapataival, mint előhad, s a fősereget, a csak később beérkező ruméliai haderő fedezi. De közben Pálfíy Miklós és Adolf Schwarzenberg szeptember 3-án elfoglalják Hatvant. A szultáni sereggel haladó Habsburg­követ leírásából tudjuk, hogy a győzedelmes ostromlók iszonyatos kínzások közepette lemészárolják a török őrséget, de az asszonyo­kat s a gyermekeket sem kímélik. A terhes asszonyoknak felhasít­ják a hasát, a szopós csecsemőket szablyasuhintással kettévágják. Az asszonyokat emlőiknél fogva felakasztják, megnyúzzák, s belü­ket kitépik. - A vélemények megoszlanak, hogy e barbár vérfürdőt a vallonok, avagy a németek követték el, de a törökök megesküd­nek, hogy megtorolják hittestvéreiken elkövetett példátlan kegyet­lenkedést. Ortelius úgy tudja, hogy 3 ezer hatvani török esett e minden képzeletet felülmúló barbár tömegmészárlás áldozatául. A törökök esetleges bosszúja megakadályozására a nagyvezér a jani­csárokat vezényel a szultáni sereggel utazó osztrák követ, Wratis­law biztonságos védelmére. Pecsevi Ibrahim, Dzsigala Zadeh pasa gondatlanságának tu­lajdonítja a hatvani eseményeket, mivel Szolnok térségében tétle­nül táboroztak fegyveresei. A hatvani katonai sikert Pálfíy Miklós azzal tervezi kiaknázni, hogy megrohanják a Szolnoknál tétlenül táborozó török erőket. De Habsburg Miksa főherceg a régi hagyományokhoz híven minden támadó akciót megtilt, ugyanis e katonai erővel Bécs és Ausztria fedezésére gondol. - így vált azután teljesen zavartalanná III. Mo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom