Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Cs. Schwalm Edit: Dr. Korompai János búcsúztatása

nyugdíjas lett, azt mondta: „azzal, hogy nyugdíjba megyek, az élet nem áll meg, sőt most kezdődik". S nyugdíjas évei alatt is fáradhatatlanul dolgozott tovább. Mint tudományos kutató, az irodalomtörténetbe Gárdonyikutatásaival írta be a nevét. O volt az, aki muzeológiai szempontok szerint dolgozta fel a Gárdonyi-hagyatékot. Bámulatos lexikális tudással rendelkezett. Cikkeiben Gárdonyi életmüvét elemezte, bemutatta Gárdonyit, mint írót, de O hozta közel az olvasókhoz, mint embert is. Nagyon szerette Gárdonyit, ő volt a lelki társa. Szívesen mutatta be lakóházát, élvezetes stílusában. Gyakran üldögélt fenn a sírjánál, a hatalmas fa árnyékában. A Gárdonyi sírkert felújítása alkalmával - ahogy O elmondta - kiment a sírhoz, s gondolatban „elbeszélgetett" az íróval, s „megtudakolta", mit kér a sírkerthez -, s eszerint is állították helyre. Kedves János bácsi! Most már az égi sírkertben lehet folytatni Gárdonyival, az öreg baráttal a földön megkezdett disputát. Megrendülten búcsúznak munkatársai, s érzem, most is hamiskás mosollyal néz le ránk, s így őrizzük meg emlékét szívünkben.