Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Sugár István: Az egri vár 1596. évi ostroma

Sugár István AZ EGRI VÁR 1596. ÉVI OSTROMA Eger történetének napjainkig ragyogó eseményei mellett vannak tragédiára emlékeztető sötét lapjai is. S míg amazokra lobogó zászlókkal, átforrósodott szívvel s lélekkel emlékezünk - addig szeretett pátriánk gyásznapjaira - én bátran használom e kifejezést - emlékezni s emlékeztetni minden rendű s rangú és korú polgártársainkat nem csupán szükségesnek, de kifejezetten kötelező erejűnek is tartjuk. Városunk fölé magasodó vár falai nemcsak 1552 dicsőséges napjaira, heteire emlékeztetnek - de nem szabad elfeledkeznünk 1596 őszéről sem, hiszen Egerre, éppen napjainkban 400 éve az oszmán uralom 91 hosszú esztendejének éje borult. Ne feledjük, hogy 1848. március 15-két ujjongva megünnepeljük, de ugyanakkor ökölbe szorított kézzel, a jobb s a boldogabb jövő biztos tudatában megemlékezünk 1849. október 6-áról is. De azért is szükségesnek ítéljük Eger tragikus vesztét felidézni, mivel sajnálatosan azt tapasztaljuk, hogy polgártársaink előtt szinte merőben ismeretlenségbe vész, hogy miként is jutott III. Mohamed szultán 1596. évi hadjáratának részünkre gyászos sikere nyomán török kézre, s lett a hatalmas Oszmán Birodalomban Magyarország, azaz „Üngürüsz" egyik tartományának, vilajetjének 91 hosszú esztendőt át székhelye, katonai s közigazgatási bázisa. *** Az első kérdés, amire feleletet kell adnunk: minő politikai és katonai előzmények nyomán indult meg 1596-ban III. Mohamed padisah hadjárata? Amikor 1593 nyarán Rupert Eggenbert és Erdődy Tamás horvát bán csapatai Sziszek vára alatt megsemmisítő csapást mértek Masszán boszniai pasa ostromló seregére, még senki sem gondolta, hogy a csata egy 13 esztendőn át láncreakciószerűen dúló háborúskodás lavináját indítja el. Török és Habsburg oldalon egymást érik a váltakozó erejű és sikerű katonai akciók. A sziszeki csata lendü-