Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Beszámoló az M3 autópálya 1996. évi régészeti kutatásairól

Szihalom-Sóhajtó A leendő M3 autópálya 120,700-120,900 km-szelvényében 1995-ben kezdett leletmentés folytatásaként az eddig észlelt és re­gisztrált objektumok száma 146-ra emelkedett. A legkorábbi telep­objektumok az újkőkori alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájából származnak. A lelőhely északkeleti részén feltártuk a középső réz­kori bodrogkeresztúri kultúra temetőjének veszélyeztetett részét, sajnos mindegyik sír bolygatott, ill. feldúlt volt. E kultúra telepe a lelőhely közepe táján lehetett a humuszrétegben talált leletek alap­ján, melyek közül különös figyelmet érdemel egy női alakot idéző, egyik irányba elvékonyodó, csőszerű agyagtárgy. A leletek zömét a korai badeni kultúra telepleletei teszik ki: állatcsontok, agyag­edény- és pattintott kőeszköztöredékek. A késő bronzkort elsősor­ban méhkas alakú gödrök képviselik, de késő bronzkori házhoz tartozhattak lelőhely keleti negyedében megfigyelt, nagyméretű cölöplyukak, némelyikének betöltődése paticsos, faszenes. A kelta kort két földbe mélyített ház képviseli. Mivel a lelőhely túlnyomó többségén még nem folyt kutatást, további leletmentések szükségesek. Kompolt-Tagi rét A leendő M3 autópálya 99,500-99,700 km-szelvényében 1994-ben kezdődött leletmentő ásatás befejezéseként 1995-ben felfedezett, de akkor időhiány miatt fel nem tárt objektumok teljes kibontására került sor. A legkorábbi egy az újkőkor középső szaka­szára keltezhető gödör. Különös figyelmet érdemel egy kora vas­kori favázas kút, amelyből agyagedényen kívül egy csaknem egész fa edény, ill. egy másiknak a darabjai kerültek elő. Nagy mennyi­ségű, szíta kori kerámiát gyűjtöttünk a lelőhely déli részén lévő agyagnyerő gödörből, amelyet steril humuszréteg zárt le. Felette 40-50 cm vastag, avar kori, hamuval kevert, humuszos települési réteg húzódott, sok edénytöredékkel, állatcsonttal. A lelőhely kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom