Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Előzetes jelentés az 1995-ben végzett régészeti feltárási munkálatokról

Az ásatáson részt vettek: Bodnár Katalin (Kubinyi Ferenc Múzeum), Cseh Julianna (Kuny Domonkos Múzeum) régészek, Havasi Bálint, Hegedűs István, Lajkó Orsolya, Miskovics Erzsébet, Patay Róbert egyetemi hallgatók (JATE) és Tanyi Sándor (Dobó István Vármúzeum. Szelesné Ács Csilla Szihalom 1. - Pamlényi tábla A tervezett M3 autópálya nyomvonalának 120,9-121,4 kmszelvények közötti szakaszán a felszíni terepbejárás alapján kijelölt lelőhely a községtől DK-re található, a Rima egykori érmedréből kiemelkedő, hosszan elnyúló foldhatom A 400 m hosszú, 90 m széles lelőhelyből 100 m-es részt tártunk fel, valamint a járulékos beruházásként épülő felüljáró helyén (200x50 m) kezdtünk el dolgozni. A feltárt rész összesen 11 000 m. A domb nyugati lejtőjét és kis mértékben a tetejét kutattuk meg. A területen rendkívül intenzív megtelepedést regisztrálhattunk, a régészeti fedettség 70-80 %-os. A legsűrűbben a domb tetején lelhetők fel régészeti maradványok, nyugat felé haladva csökken ezek száma. A feltárt területen 852 objektum és 26 temetkezés került elő. A telepeket nyolc korszakban sorolhatjuk: AVK, Bodrogkeresztúri kultúra, Makó-Kosihy-Caka időszak, Pilinyi kultúra, kelták, kora népvándorlás kor, avarok, Árpád-kor. Az újkőkor és rézkor időszakából csak szórványos nyomokat leltünk, nagyobb súllyal van jelen a kora-bronzkor. A feltárt objektumok többsége késő bronzkori, de csak gödrök képviselik. A jelentős számú kelta gödör mellett 5 házat is sikerült kibontanunk. A kora népvándorlás-kori teleprészlet 5 házat, gödröket, gabonásvérmeket, árkokat, kemencéket és kutakat takar. Ezek nem feltétlenül egykorúak. Az egyik kútban fabelest konzervált a magas talajvíz. A kemencéknek három típusa került elő. A kerámiaanyag egy része a szarmatákhoz köthető, germán etnikum jelenlétére és/vagy befolyására utal a szemcsés soványítású kerámiatöredékeken kívül egy kétsoros csontfésű. A leletanyag alapján a telep korát a Kr. u. IV-V. századra tehetjük.