Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 28.(Eger Vára Baráti Köre Eger, 1996)

Gerő Győző: A török Eger építészeti és régészeti emlékei

huda dzsámi, amelynek ma is álló mináréja az egri dzsámik utolsó emléke. A városi vízellátás szempontjából igen fontos közkutak közül Cselebi az Aga, az Alajbég és a Kászim pasa csorgókutakat említi. Híres volt a várban álló Alem-i-serif dzsámi, amelyet már a korai török források is említenek és amelynek legendáját Evlia Cselebi örökítette meg. Eger török emlékeire vonatkozóan a továbbiakban is Cselebi nyújt tájékoztatást. Ebből megtudjuk, hogy két fürdője van, az Egyik a Valide szultán fürdője „a belső vár kapuja alatt a hídfőnél" van, a „másik kisebbszerű, keskeny fürdő kályhával". Megemlíti, hogy héwizei is vannak és mint írja: „Három hévfurdője van." Jelentős erődítési munkákról számol be, amelyből megtudjuk, hogy Köprülü Mohamed idejében (1557-58) megépítik a bástyákkal és felvonóhidas kapukkal megerősített városfalat, „a külső város falát" három év alatt. Ugyancsak ő építteti meg a baruthane-t a lőpormalmot - amely „négyszög alaprajzú, hat tornyú vaskapus vár, malmait víz hajtja." Ez is hasonló lehetett, mint az Arszlán pasa által a XVI. század derekán építtetett budai baruthane. A XVI-XVÏI. században a számos muzulmán dervisrend közül a hódoltsági területen elsősorban a bektási és a mevlevi volt elterjedve leginkább. Ez utóbbiakat rituális táncuk miatt a magyar nép „kerengő" derviseknek nevezte. Egerből a bektasikról van tudomásunk, akiknek kolostora - tekkéje - a Hatvani kapun kívül lehetett, ahol - mint Cselebi említi - Dede Szultán sírja is volt. Mint a fentiekből is kitűnik, Egerben szép számban voltak a török építészet alkotta épületek, amelyek jó része már az oszmántörök építészet sajátos stílusjegyeit viselték. Sajnos azonban ezekből az emlékekből napjainkra kétségbeejtően kevés maradt. így tulajdonképpen csak egy csonka mináré, amely ma Eger jelképe és a Valide szultán fürdő, amelynek egy igen kis részlete még ma is feltárhatatlan. A városban ma is működő hévfürdőről, az egykori Pyrker fürdőről azt tartja a helyi hagyomány, hogy az is eredetileg török fürdőből lett a XVIII. század folyamán átépítve. A fürdő nagyarányú átalakítása, illetve helyreállítása alkalmával elmaradt