Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Beszámoló az M3 autópálya 1993. évi régészeti kutatásairól

180x60 m-es területet vizsgáltunk át egy szétszántott, erősen le­pusztult népvándorlás kori települést figyeltünk meg. Néhány átégett, ún. paticsos felületet tártunk fel és dokumentáltunk. De a település jó része (amely a nyomvonalba esik) a talajmunkák és erózió során elpusztult. (Itt is igénybe vettünk felülettisztításként gréder munkagépet.) 4. Kis-Cinér, Nagy-Cinér: E területen, amely tulajdonképpen az Olgái úttól a Karácsond­Nagyfügedeí összekötő müútig terjed, egy középkori elpusztult te­lepülést sejtünk. Györffy György (településtörténet földrajzi mun­kájában is említi) által is igazolt település. Ezt a falu összegyűjtött történeti-földrajzi helyneveiben is megemlíti leírója (Juhász István helyi gyűjtő). (Itt egy késő-középkori, kővel kirakott kutat tártunk fel és néhány települést sejtető kőfelületet tisztítottunk meg. A szórvány középkori kerámiaanyag sem jelentős. Úgy tűnik, a fa^u teljes egészében nem esik közvetlenül a nyomvonalba. De ezt fel­tétlenül ki kellett zárnunk. Itt finomabb munkára volt szükség, de saját gépet a felületleszedéshez az idő lerövidítése miatt itt is igénybe vettünk.) A kutatási területeket megegyezés szerint visszatemettük. Fodor László Gyöngyöshalász-Külső Mérges-patak, Kál-Legelő ÍII. Gyöngyöshalász—Külső Mérges-patak A tervezett M3 autópálya 77,00-77,40 km-szelvényében lévő lelőhelyen, a pálya déli részén, a 77,165 és 77,215 km-szelvény között egy késő bronzkori gödröt sikerült megfigyelni, a telje, fel­tárást a november közepén váratlanul beállt tél akadályozta meg \ leletanyagjellemző darabjai a következők: hengeres nyakú, kis- és nagyméretű fazekak, behúzott peremű tálak, orsógombok darabja' agyaggyöngy, illetve egy fekete színű, enyéhén kihajló peremű, hosszú nyakú edény töredéke, öblös hasán függőleges árkolások­kal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom