Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

kezesre álló adatok alapján csupán feltételezéseik lehetnek. Bizonyítékok hiányában nem fogadható el az az eddigi általános felfogás, mely Csongrád város mai területére lokalizálja a IX-XIIL századi feketevárat és az azzal kapcsolatos Árpád-kori települést. Ennek ellentmond a régészeti leletanyag teljes hiánya. A történeti s a logikai indokok és megfontolások alapján feltételezhető, hogy a IX. században a várat a Tisza keleti, azaz bal oldalán építették meg. Erre utalnak a XI. századi forrásokban feltűnő, korai keletkezésűnek tartható szláv eredetű helynevek. Ezeket a Tisza keleti oldalán és a Kurca vize közé lehet lokalizálni. Ugyanekkor viszont a folyam nyugati partján a szláv elnevezések teljesen hiányoznak. Az egyetlen, a bolgárok itteni jelenlétére utaló régészeti lelet is a bal parton került elő. A csongrádi földvár bal parti lehetőségét valószínűsíthetik a korai térképi ábrázolások is. Lázár deáknak 1514-ben metszett térképe Csongrádot kővel kerített, templomos helyként a Tisza bal partján tünteti fel. De az 1546-ban kiadott Giacomo Gastakli-féle térkép, nemkülönben 1556-ban Wolfgang Lazius munkája egyaránt ugyanott, úgy ábrázolja, hogy Csongrádot északról a Körös határolja. A Zsámboky János által 1566-ban kiadott Lázár-féle térkép még a bal parton, míg az általa módosított és 5 évvel később, 1571-ben megjelentetett atlaszban már a Tisza jobb partján tünteti fel Csongrádot. A kutatás során két oly térkép is előkerüli, mely a Tisza bal partján „Alt. Czongradt"-ot, illetve „Alt Czongrad"-ot ábrázol. Ez az 1716. évi Cyriacus Blödtner és az 1669. évi Stephan Wallner készítette térkép. E munkák a régi Csongrádot a tiszai ártér partján ábrázolják, Tés alatt. E térképi ábrázolások a csongrádi feketevárat és az Árpád-kori települést a környezetből 2,5—3 m magas kiemelkedésen, a kb. 500 m hosszú és 100-120 m széles szentesi „Várhát"-on tüntetik fel. Lőrinczy Gábor, a csongrádi fekeíevár kétségtelenül legjobb régészi ismerője további pontosítást, terepbejárást és szondázó ásatást tart szükségesnek e fontos kérdés megnyugtató tisztázása céljából. Györffy György egyébként azt vallja, hogy valószínűleg e földvár - melyet ő egyébként a Tisza jobb oldalán lokalizál - már