Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

tó" volt található. Az erődítményben - ahol egy dzsámi mellett 40 katona szolgáltatta abban az időben a helyőrséget, egy janicsárszerdárral. Szolgált ott még egy „építési aga \ sőt közlekedési jelentőségénél fogva „vámfelügyelöség-nek is otthont adott. A vár melletti külvárosban Evlia Cselebi 140 nádfedeles magyar házai talált, kertekkel és szőlőkkel. Egyébként az 1580-82. évi török defter Szabadkán 49, 1590-9l-ben pedig már 63 lakóházat vett számba. A törököktől hátrahagyott kő- és téglaépítésű középkori magyar eredetű háromemeletes vár északi és déli sarkán egy-egy toronnyal volt megerősítse. Ezt a szabadkai várat J730-ban a ferencrendi szerzetesek templommá alakították építették át, ami egyértelműen utal az építmény maradandóan, szilárdan kialakított voltára, egyes részeit pedig lebontották. Adatok hiányában nem tudhatjuk, hogy a középkori magyar építményen mit módosítottak a törökök v

<Jg}

; egyáltalában védöművein lényegesen módosítottak-e. Említést érdemel viszont, hogy a falába beépítetten előkerült egy római sírkő, amin nincs mit csodálkoznunk, hiszen Szabadka közelében húzódott a rómaiak sáncrendszere. A dél-alföldi török erődítmények sorában a szabadkaira is rárácsaptak a magyar végváriak merész portyázásaik során. Így az 1649. utáni egyik évben - Musza budai pasa panaszlevele szerint a szabadkai palánk alól elhajtották a lakosság állatait. Soós Elemér szerint az 1595-ös katonai események során sikerült elfoglalni Szabadka várát a törököktői, de azt Szinán pasa rövidesen visszavette. A szabadkai várban szolgáló török őrség létszáma a XVI. századi kincstári zsoldjegyzékek szerint így alakult: 1545^6-ban 1549-50-ben 1551-52-ben 1556-57-ben 1558-59-ben 1568-59-ben 1573-74-ben 24 fő 24 fö 24 fö' 24 fö 24 fö 78 fö 91 fö (ulufedzsi)