Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 25. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1993)

Sugár István: Az egri pasalik török várai (második rész)

a budai török számadáskönyvek szerint 1558-ban (34 fö) és 1560ban is martalócoknak járt zsold. A kalocsai török vár se kerülhette el a végvári magyarok alkalmankénti portyázásait. Haszán budai pasa 1636-37-ben, majd 1644. után a nádorhoz intézett panaszleveleiből értesülünk arról, hogy „Kalocsa palank"-ot támadás érte. 1686-ban Lotharingiai Károly, a szövetséges keresztény hadak fővezére a Dunántúlról Tolnánál átkelt az Alföldre, észak felé való hazavonultában szabadította fel Kalocsát a török uralom alól. Mielőtt azonban a hódítók elmenekültek volna, lángba borították Kalocsát. Az érseki vár azonban nem pusztult el, úgyannyira, hogy Barth János szíves levélbeli közlése szerint az még 1775-ig fennállott, s az egyházfő rezidenciájául szolgált. Tennészetesen folyamatosan javítgatták, toldozgatták, foltozgatták Végül is a vár egy részét lebontva eltakarították, s 1775-76-ban megépült a palota tér felé tekintő frontja. Az épület legfontosabb részét azonban megőrizték és ráhúzták a barokk mázat. A mai érseki palota Szabadság tér 1. szám alatti épületének nyugati sarka azonos a középkori vár leghasználhatóbb részével, amit talán lakótoronynak lehet nevezni. Nyomai láthatók a pincében és a második emeleti folyosó elszükülésénél. (Dr. Barth János megyei múzeumigazgató szíves levélbeli közlése.) SZEGED Az egri vilajet déli felében kialakított szandzsák székhelyének, Szegednek várára a török hódoltság alatt igen jelentékeny katonai feladat hárult, mivel Szolnok várától délre - a kis csongrádi palánkon kívül - súlyponti feladata az Alföld e nagy kiterjedésű déli felének védelme és biztosítása volt. Oklevéllel bizonyíthatóan, 1321-ben Szegeden már állt vár, méghozzá királyi kézben, melynek ekkor Pál mester volt a castellanusa. Reizner János - Szeged monográfusa - feltételezte, hogy IV. Béla korában, a tatárjárás pusztítása után a csongrádi vár helyett itt épült fel a királyi vár; de a csongrádi várispánság nem lépett a helyébe. A IV. Béla-kori szegedi vár meglétét az is bizo-