Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

A szarvaskői vár támadó ellenség részéről megközelíthetetlen volt. Találóan írja róla az 1730-35-ös években Bél Mátyás: „Csupa erdőség, hegy ormok, szakadékok veszik körül."

30 Ezért azután nincs is tudomásunk egyetlen tényleges ostromáról sem. Az egykori püspöki földesúri vár karbantartásáról nincs adatunk, de nem is fordítottak erre gondot, úgyannyira, hogy amikor kamarai kézbe került, 1582. november 28-án Habsburg Rudolf a Szepesi Kamarát utasította: „...Szarvaskő castellum, mely a ti végvidékeiteken fekszik, nagy részben romos lévén, s hacsak nem javíttatikki és erősíttetik meg, elvész... " S mivel ez nagy veszélyt jelent az egri várra nézve, valahonnan szerezzenek pénzt annak helyreállítására.

31 De nyilván pénz hiányában semmi sem történt ezen a téren, s a vár romladozott tovább... A vár Eger 1596. évi eleste során került a hódítók kezére, akik a váron minden bizonnyal semminemű változtatást, karbantartást nem végeztek, amire pedig nagy szükség lett volna. Szarvaskő török várának feladata - mint Eger északi előváráé -, a Felső-Magyarország felől érkező esetleges támadások, portyázások felderítése és elhárítása volt. ezt tanúsítja, hogy 1630-ban Csehi János végvári vitézei a vár alatt összemérték fegyverüket a török őrséggel, akik közül 16 muzulmán magyar fogságba esett.

32 Talán erre a támadásra utal egy 1600-as évekből származó levele a budai pasának, melyben a „Sarvaska palanka"-X megtámadó „rablók"-at bepanaszolta a nádornak.

33 De láthatóan a török hódítók sem fordítottak szarvaskő várára gondot, amit egyértelműen az a tény tanúsít, mely szerint miután 1687. október 8-án a keresztény csapatok visszafoglalták a Szepesi Kamara által felvett leltár is „nagy részben romosnak és elpusztultnak" találta. A várban 21 fából épített szobában a török helyőrség lakott. A pincét pedig lovaik istállója gyanánt hasznosították. A vár területén egy „capella vulgo meczet"-et is találtak. E kamarai leltárból megismerhetjük a török kézben volt vár fegyverzetét is, mely 1 mozsárból, 3 „taraczk"-ból, azaz kisebb ágyúból, 10 szakállaspuskából és 60 darab kézigránátból állott, melyhez 200 ágyúgolyó, 200 libra (112 kg) lőpor és a puskagolyók öntéséhez való 30 librányi (16,8 kg) ólom járult. Azt is megtudjuk, hogy a török őrség használatára avar alatt veteményeskertek és gyümölcsfák szolgáltak.

34 (A szarvaskői vár katonai felszereléséhez magyar