Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 24. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1992)

Sugár István: Az egri török vilájet várai (első közlemény)

rendelkezett, de ehliez még különböző forrásokból további 40 ezer piaszterliez jutott Sőt a hadizsákmány ötödrésze is megillette. Az egri várban szolgálatot teljesítő haderő létszámáról sajnos nem rendelkezünk hitelt érdemlő adatokkal. Bethlen Gábor 1626ban úgy tudta, hogy 1000-1000 lovas és gyalogos képezi fegyveres erejét.

20 Evlia Cselebit 1664. évi egri látogatása során úgy informálták, hogy 1500-1500 helyőrségi janicsár, illetve „arab katona", továbbá 3 ezer „veterán katona" képezte a vár haderejét, de háború idején 20 ezer igazhitű harcossal rendelkezett az egri pasa. Vass Előd számításai szerint 1663-ban az egész egri vilajet haderejét 9238 fore becsülte, melynek 27,27 %-át a hűbéres szpáhik, 72,72 %-át pedig a zsoldos hadak alkották.

21 Méltán érdeklődésre tarthat számot az egri vár ágyúparkja. 1687 decemberi feladása után felvett hadileltár szerint ott 124 darab használható ágyút találtak, melynek azonban csupán 26,4 %-a volt török készítésű, a többi magyar, erdélyi, osztrák és német öntésü volt. De kuriózumként említésre érdemes, hogy a vilájetszékhely legöregebb lövegét 1482-ben készítették.

22 CSERÉPVÁR A magyarországi török hódoltság, s azon belül az egri ejálet legészakkeletibb határa mentén állt ez a kicsiny erődítmény, légvonalban kb. 15 km-nyire Egertől. De bárminő kis jelentőségű is volt, de ténylegesen Eger keleti eíőváraként tekinthetjük. „Cherep" falut 1248. február 24-én IV. Béla király Lampert egri püspöknek adományozta, más gazdag javak sorában. Az uralkodó ekkor engedély adott az egyházfőnek, hogy „Fyuzerku" avagy „Kerekku" nevű helyen várat építhessen.

23 Cserép azonban a XIV. század során kikerült a püspökség kezéből. A kicsiny erődítmény a Cserépváralja település feletti 291 m magas, kúpszerű hegyen állott. 1596-ban Eger bukásával Cserép vára is török kézre került. Javítására egyetlen adatunk van, mely szerint 1614-ben Ibrahim egri pasa irányítása alatt folyt az.

24 1644-ben(?) Musa budai pasa „Cerb" vára néven említi.

25 Cserép vára az egri pasalik jelentéktelen erődítményei sorába tartozott, hiszen amikor felszabadítását követően, 1687-ben a szepesi Kamara felleltározta azt, csupán „arculá"-nak, azaz váracská-