Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)
Kárpáti János: A Külső vár mérete és kiterjedése
lam készített peridizációs alaprajzokhoz hasonlítottam. A feltárások teljes mértékben igazolták az alaprajzok helyességét . 5 Mivel a falak jelentős maradványai az utcán húzódtak, így az ott végzett csatornázással a falakba több helyen belevágtak, Szerencsére találtunk 2 db "eredeti" facölöpöt, amely a korai püspökvár alapjában még ezt a rombolást is túlélte.^ A cölöpök famaradványait dendokrinológiai vizsgálatra küldtük. 7 Az András bíró utca nyomvonalán a várfal igen meredeken halad felfelé Ny-felől K-i irányba a domboldalon. A cölöpöket félig a földbe verték, majd másik felét már az alapfal kőanyagával körbevették. A várfal megcsúszása ellen elterjedt alapozási forma volt még a XVI. században is. Hasonló meredekséggel haladt a Külső vár É-i fala is. A kettő közötti méret tehát nem vagy alig tér el egymástól, a kisebb irányváltoztatásokat is figyelembe véve. Alaprajza vetítve sem nagy a mért és a rajzolt méret között a különbség. Nem így van azonban a Ny~K-i irányú kiterjedéssel. Itt mivel meredeken felfelé halad a várfal a mért hossz és az alaprajz között jelentősebb különbségnek kell lennie. Az általunk jobban megvizsgált két alaprajz közötti különbségnek ez lehet az alapja, oka. (10. ábra) Megint mást jelent a mérete és megint mást jelent a kiterjedése egy várfalnak az alaprajzokon. Most már csak az van hátra, hogy a külső vár keleti falát minél hamarabb megtaláljuk. Ha ez is meg lesz, akkor elmondhatjuk, hogy ismerjük a Külső vár méreteit és kiterjedését. Ezen belül a részletek meghatározása már könnyebb. Ehhez segít a két alaprajz, amely 1687-ből (tehát az egri vár törökök tői való visszafoglalásának évében az ostrom idejéből) való és a Külső vár területén a belső térben lévő épületről ad részben tájékoztatást. 8 (11. ábra)