Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Kárpáti János: A Külső vár mérete és kiterjedése

A régi térképek problémáján már az 1930-as években dolgozott a nagyszerű kutató, Pataki Vidor ciszter gimnáziumi tanár, aki **az egri várat a 30-as években kutatta. Az 1934-ben megjelent tanulmányában már a régi méret mellé odarajzolta a méterskálát is. Ez mutatja nagyszabású terveit, mellyel az egész vár feltárását szinte eló'készítette. (3- ábra) (Sajnos a háború és később egészségi állapota megakadályozta a feltárások folytatásában.) Én a méretek kérdését egy másik irányból közelítettem meg. Miután ismerjük a belső vár régi és jelenlegi alaprajzait is, így módunkban áll a különbséget, a régi terveket a maihoz hasonlítanunk, összevetve azt a már elbontott Külső vár alaprajzával. Az arány ismeretében a régi tervek alaprajzát kell a mai Külső vári Sánc városrész alaprajzára rávetíteni , felraj zolni. Éppen ezért, készítettem egy általános alaprajzot, ahol a vár legfontosabb alaprajzi részleteit betűkkel jelölöm, mellette egy táblázatban megadom ezek méteres méreteit, majd leolvasható az is, hogy a betű alatt milyen nevű bástyát vagy várfalat találhatunk. (4. ábra) Pár alaprajzot technikai okokból végül is kihagytam a táblázatból. (5. ábra) A számított méretek ismeretében tehát megszerkeszthető egy régi térkép mai méterben ábrázolható alaprajza és felrajzolható a jelenlegi városrész térképére. Ezáltal láthatóvá válik, hol is fekszik a jelenlegi házak alatt a lerombolt Külső vár alapfala. Miután a számadatokat kiértékeltem, úgy döntöttem, két igen precíz alaprajzot kellene összehasonlítani egymással, a Pietro Farraboscoét és az 0. Baldigaráét. (6. ábra) E két alaprajz ugyanis egy kisebb és egy nagyobb alaprajzot ad a Külső várra vonatkozólag. Az É-D-i irányú kiterjedéssel, még nincs is olyan nagy baj, ezek hasonlóak, a Ny-K-i irányú kiterjedésnél azonban már je—