Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)

Kárpáti János: A Külső vár mérete és kiterjedése

Kárpáti János A KÜLSŐ VAR MÉRETE ÉS KITERJEDÉSE A XIV. században kialakult hatalmas püspökvár keleti fele ma már nem látható, mivel elpusztult. A várnak ezt a részét, melyet Külső vagy Huszárvárnak is neveztek, Csaby István várkapitány akarta leválasztani a vár többi részétől az 1530-as években. Perényi Péter idejében, 1542 és 1548 között a Varkoch Tamás által megkezdett építkezések osztották végül is két részre a nagyméretű várat.

1 E kettéosztást nagyon jól megfigyelhetjük a XVI. század második feléből szármázó alaprajzokon és jelenleg a helyszínen is. A Külső várat 1702-ben a bécsi haditanács utasítására lerombolták, köveit széthordták.

3 Később e területre házakat építettek és az Almagyar-dombon egy új városrész keletkezett. Az új utcák helyzete már nem vette tekintetbe az előző építmény, azaz a Külső vár formáját, kiterjedését. Valószínűleg csak a rommaradványok kikerülése, utak kijelölése az, amely emlékeztetett, utalhatott az előzményekre. Az Almagyar-domb e részének beépülését az 1787-es Sartori József mérnök által készített alaptérképen, majd az 1800-as évi Neuwirth Vince által rajzolt térképen lehet a legjobban megvizsgálni. A mai városrész hasonló képet mutat. Hosszú ideig e városrész építési tilalom alatt állt, melyet később feloldottak. Egy egységes, átfogó városrendezési terv készítése vált szükségessé, melyet a VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) készített el 1986-ban.

4 (1. ábra) Az alaprajz pontosítására meg kell vizsgálnunk közelebbről a régi vár-alaprajzokat és régi leírásokat is. Tinóditól ismerjük az "északi" és "déli szegelet" fogalmát. E két csatlakozási ponttól keleti irányba nézve terült el valamikor a Külső vár.