Fodor László szerk.: Az egri vár híradója 23. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1991)
Szecskó Károly: Az egri minaret helyreállítása a XIX. század végén
György teológiai tanár 1 Ft, Petheó' József egri belsővárosi római katolikus főelemi osztályok hitelemzője 1 Ft, dr. Ambrus István egri papneveidei tanulmányi felügyelő 1 Ft, Sztankószy Hugó egri segédlelkész 1 Ft, Pamlényi Lajos egri segédlelkész 1 Ft, Góth Tóbiás egri káptalani pénztáros 1 Ft, Rózsa Gusztáv egri káptalani pénztárellenőr 12 Ft. 11 1887 április közepéig 927 Ft gyűlt össze. Az összeget Kapácsy Dezső elhelyezte a Heves Megyei Takarékpénztárba. Ekkor az elképzelés szerint a tatarozáshoz 850 Ft lesz szükséges. A különbözetet, 68 Ft-ot, illetve a városi képviselő testület által adományozott 60 forintot összesen 128 forintot a város kezelésébe adták. Ezen a pénzen a minaret környékét akarták parkosítani. 1 ^ A minaret renoválásának tervét dr. Keglevich Béla a főispán bemutatta az Országos Műemléki Bizottságnak. A bizottság a tervet: "...örömmel fogadta és helyeselte." 1-^ A tervdokumentumot tanulmányozta Treport Ágost, vallásos közoktatásügyi miniszter is, aki ígérte, hogy a legközelebbi egri megyegyűlésre egy "szakbiztost" fog leküldeni, s ha a gyűjtött összeg nem lenne elegendő, akkor "...az országos műemlékek fönntartására rendelt alapból szívesen kész födözni. 1,14 A miniszter, Szalay Imre osztálytanácsost és Wéber Antal építészt bízta meg Wind István tervének felülvizsgálatával. Az említett szakemberek április 23-án érkeztek a városba, ahol megtekintették a minaretet. Wéber Antal építész "... kijelentette, hogy az építménynek úgy középső, mint felső része teljesen ép, csupán a vaskarzat alapját képező faragott staloktit - kőpárkányzatot, lesz szükség a jelenlegi stylben, a nagyrészt újból kiépíteni. A minaret felső alapépítménye, úgynevezett lábazata azonban teljesen rossz karban van, s egész újból építése vált, az alsó kövek óvatos, egyenkénti kiszedése, s újakkal való kicserélése által sürgősen szükséges. Miután pedig a minaret mostani tetőzete