Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Bakó Ferenc: Visszatekintés a Baráti Kör megalakulására és 25 esztendejére

A tudományos kutatók és a történeti kérdések iránt érdeklődők gyakran találják magukat szemben azzal a nehézséggel, hogy régebben megírt és kiadott művek nem érhetők el — legfeljebb a könyvtárakban —, bár sokan szeretnének hozzájuk jutni. Ezt az igényt igyekezett kielégíteni a Baráti Kör Bél Mátyás, Gyárfás István, Pataki Vidor és Tinódi Lantos Sebestyén munkáinak megjelentetésével. Bél Mátyás 1735-ben írta meg Heves megye ismertetése című könyvét latin nyelven, ami Soós Imre fordításában és kommentárjával első ízben 1968-ban jelent meg magyarul A könyv Eger várának és városának részletes és nagy történeti értékű leírását tartalmazza. 1971-ben a szolnoki Damjanich János Múzeummal közösen reprint nyomással adtuk ki Gyárfás István 1879-ben írt akadémiai székfoglaló értekezését Dobó István Egerben címmel. Ugyancsak hasonmás kiadású Pataki Vidornak 1934-ben írt Az egri vár élete című történelmi tanulmánya, amit 1975-ben jelentettünk meg, és amihez Kozák Károly, az egri vár jelenkori régésze írt előszót. Végül Tinódi Sebestyén 1553-ban költött históriáját adtuk ki, az Egeivar viadalyarol való enek-et, melynek szövegét Sugár István írt át korunkban is élvezhető nyelvre 1980-ban. A vár történeti és régészeti kutatásainak új eredményei főleg az Egri Múzeum Évkönyvében és önálló kiadványokban láttak napvilágot, ezért a Baráti Kör feladatai ezen a téren leszűkültek. 1968-ban Eger adott helyet annak az emlékülésnek, amely a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1868 évi, ugyancsak Egerben tartott közgyűlésére emlékezett vissza. Ekkor és innen indult el a szervezett magyarországi műemlékvédelem, melynek hatása az egri vár sorsát is megfelelő irányba terelte. A Szabó János Győző szerkesztette füzet a műemléktudományi és régészeti tárgyú előadásokat tartalmazza (1970). önálló kutatásokon alapul Sugár István írása Dobó István síremlékéről és az egri vár Hősök terméről 1976-ban. Folyamatosan jelenik meg 1960 óta az Egri Vár Híradója. A napjainkig 14 kötetben közzétett 16 számot Szabó János Győző szerkesztette, az esetek nagyobb részében minden díjazás nélkül, társadalmi munkában. A fedőlapot az egri káptalan XVI. századi címereskövének rajzolata díszíti, aminek eredetije a Setét kapu fölé volt befalazva. A Híradó első négy száma még rotaprint sokszorosító eljárással készült, a többi már ofszet nyomással, azaz igényesebb kivitelben. Példányszámuk 5000—10 000 volt. A Híradó elsősorban a Baráti Kör tagjainak kívánt újabb információkkal szolgálni a vár történelmi és jelenkori sorsáról, eseményeiről. A Híradó cikkei, dolgozatai — mintegy 70 írás — sok oldalról közelítik meg a vártörténetet és nagy számuk miatt részletes tárgyalásukra itt nem gondolhatunk. Csupán a nagyobb témaköröket és a jelentősebb tanulmányokat tudom röviden ismertetni. A Baráti Kör munkája, működésének eseményei viszonylag kevés helyet kaptak a Híradóban. Mindössze az 1., a 13—14. és a 16. szám tartalmaz ilyen tudósításokat. 1962-ben megindult az Egri Múzeum Évkönyveinek sorozata és ebben, a múzeumi munkát tárgyaló beszámolókban esett szó a Kör működéséről is. A múzeum régészeinek feltárásait, amelyek az egész megye területén folytak, egy ideig rendszeresen közölte a Híradó, ezeket a tömör összefoglalásokat Szabó János Győző írta. Az egri vár feltárási eredményeit Kozák Károly folyamatosan tette közzé és feltehetően ez a Híradó legolvasottabb és legnagyobb érdeklődéssel kísért sorozata, aminek egy részletét Fodor László írta. Hasonló fogadtatást kaphatott az egri vár építményeinek műemléki feltárása és