Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

választotta meg Erdély fejedelmévé 1607. február 12-én. A török Homonnayt támogatta. Megvesztegetéssel kivakartatták a török követtel Homonnay nevét a magával hozott atnamé-ból és Rákóczit íratták a helyére. (A török követet ezután kivégezték.) Rákóczi Zsigmond helyzete kezdettől fogva ingatag maradt. A hajdúk felkelése (török támogatással) vezetett végül is a lemondásához: 1608. márciust 5-én jelentette be szándékát. Báthory Gábor javára, az országgyűlésnek. Az idegfeszítő fejedelmi éve leteltével, kimerült állapotban vonult vissza birtokaira; még ugyanebben az évben, 1608. december 5-én meghalt. IRODALOM Trôcsànyi Zsolt, Rákóczi Zsigmond, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978. Debrecen, 1979, 57—110. PRÉPOSTVÁRI BÁLINT 1540-ben született. A Szatmár megyei protestáns köznemesi család székhelye a csengeri kúria volt, családfáját nem isimerjük. Nevüket Prépostvári de Lokachinak írták, de használták vezetéknévként a Sawragh helységnevet is. Prépostvári Bálint fiatalon került be Szatmár várának helyőrségébe mint lovassági tiszt. 1561-ben egy szatmári csapattal Habsburg királyi oldalon Székely Antal vezetése alatt Moldvába küldték Heraklides: Jakab vajda Védelmére. 1569-ben már lovassági kapitány Szatmárban. 1570-ben egyik vezetője volt annak a lovas, csapatnak, amely szétverte Karácsony György „eretnek" seregét Debrecen alatt. Részt vett 1573-ban a Kalló alatti táborozásban, s még ugyanebben az évben kinevezték a felépült kallói vár prefektusának. 1573—77 években Kallón szolgált és; sokat tett a vár további erődítése érdekében. Kallói lovascsapattal részt vett 1575-ben Bekes Gáspár erdélyi vállalkozásában (Báthory István ellen). 1577-ben Vadna mellett a fülekl bég seregét tönkreverte a szendrői lovassággal együttműködve; ekkor már Kassán Rueber János generális mellett a mezei hadak kapitánya (Feldhauptman). Rueber halála után (1584) az új megbízott főkapitány Nogarola gróf is maga mellett tartotta. De nem, ő, hanem Kolonien János Bertalan lett a főkapitány-helyettes (e tisztségben Paulus; de

1 Sara, majd Serényi Mihály volt az elődje). Nagy volt Prépostvári csalódása, amikor Kolonics 15B7. évi halála után ismét nem, őt választotta maga mellé első helyettesnek Nogarola, hanem a tokaji főkapitányt, Claudius Russelis-t. 1587. október 26. után Miksa főherceg felkérésére mintegy 1000 fős lovassereget szervezett (tisztjei Melith Pál, Lonyay Gergely, Alaghy Ferenc, Kálnássy). és Sziléziába indult, hogy Miksát a lengyel trónra segítse. Bitzin mellett a túlerővel szemben visszavonulásra kényszerült. Szolgálatáért a király 1589-ben bárói rangra emelte. Első felesége Torday Máté leánya, Dorottya, akitől öt gyermeke született. Megözvegyülvén másodszor is megnősült: 1582. nov. 19-én Csengeren tartotta lakodalmát Parlagi Pál özvegyével, Csáky Annával.