Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

Ulrik Rothuet mustramester, Fabian Heumann hadiszertáros, Chistoforo Stella építész. Adminisztratív hibák következtében csak augusztus 28-án nevezték ki Heves és Borsod megyék főispánjává. Ugyanekkor kapott bárói címet is. Hevesi alispánja Dersy Gáspár volt. Katonai helyettese Balásdeák István lovassági kapitány; a német csapatok kapitánya Zakariás Lang volt. A vár állandó őrségének a létszámát 150 magyar lovassal gyarapította. A puskás német lovasok 50 fős létszámának viszont a csökkentésére törekedett, de sikertelenül. A keze alatt szolgált Rákóczi György fia, Lajos és Balassi Bálint öccse, Ferenc. Parancsnoklásának mindjárt a kezdetén jelentős katonai győzelmet könyvelhetett el, amelyet 1588. októberében Szikszón vívtak a háromszoros túlerőben levő török ellen. A csata sorsát Balásdeák István lovasrohama döntötte el. Rákóczinak kezdetben nem volt udvarbírája. Úgy tűnik, hogy ősztől tárgyaltak erről a Szepesi Kamarával, és Basó Farkast bízták meg az ajánlásra. Ekkor Rákóczi az tervezte, hogy a vár egész uradalmát (jövedelmét) kibéreli, de ebbe az Udvar nem egyezett bele; másfél év múlva a provizora lemondott. Főkapitánysága harmadik évében nem talált megfelelő udvarbírót, de nem volt tétlen: a sajátjából előlegezve visszaváltotta az egri vár elzálogosított birtokait. Rákóczi, aki ÉK-Magyarország egyik legnagyobb szőlőbirtokosa volt már, új alapokra helyezte az egri serfőzést (addig mindössze néhány évig, 1578-tól kezdődőleg, működött az egri vár serfőzdéje). Űj serfőzőház építésére is volt gondja, s Eger elestéig ez is folyamatosan üzemelt. — Az írnokok, deákok nevei közül megemlítjük Siroki Pétert, személyi titkárát. A vár átépítése ismét nagy erővel folytatódott. Végre elkészült o külső vár ÉK-i füles bástyája is, és a belső vár mindkét keleti bástyája. Befejezték a Földbástya palánkfülekkel való kiegészítését, amely a vár nyugati oldala korszerűsítésének a részét képezte. A városfal építése csaknem befejeződött (egyetlen bástya építése maradt csak hátra). Noszvajon az egyik nemesi kúriát (talán a Fügediékét) megerődítette és állandó őrséget helyezett ide, hogy a Diósgyőr felé vezető utat biztosítsák. Építésze Christoforo Stella, 1590-ben Szendrőre tette át a székhelyét és onnan járt Egerbe, Munkácsra stb. az építéseket ellenőrizni. Rákóczi a reformáció nagy pártfogója volt. Éppen egri éveiben nyomtatták ki Vizsolyon a saját (illetve gyámfiai) telkén és házában Károli Gáspár teljes magyar bibliafordítását. Ekkor tanult a költségén a wittenbergi egyetemen Sárközi Dohi Bálint, akit 1591-ben tanulmányai befejeztével az egri ref. iskola rektori székébe neveztek ki. Gondja volt a noszvaji ref. iskolára is. 1588- ban nősült meg; gyámfiainak édesanyját, Magóchy András özvegyét (Alaghy Juditot) vette feleségül, aki leánygyermekkel (Erzsébet) ajándékozta meg, majd csakhamar megbetegedett. 1589- ben megegyezett az Alaghy rokonsággal; a legjelentősebb birtok, amelyhez hozzájutott, a tokaj-hegyaljai Mád volt. 1590-ben megkapta Kecskemét részét, 1591-ben zálogbirtokként Mezőzombort. Amikor 1591-ben április végén a vár kulcsait jelképesen átnyújtotta Nogarola grófnak, Felső-Magyarország főkapitányának, sietve együtt el is távozott vele május elején, nem volt hajlandó bevárni utódja, a betegeskedő Prépostvári Bálint érkezését. Feleségével az ő igen rossz egészségi állapota miatt egyenesen a lengyelországi Sandomierzbe utazott, ahol a híres Szent Lélek Kórházban reméltek gyógyulást, s innen levelezett tovább a Szepesi Kamarával és a császári udvarral. Három hét