Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 17. (Eger Vára Baráti Köre Eger, 1982)

Szabó János Győző: Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza

bocsájtják. Ekkor lett csak Balásdeák István Ungnád katonai helyettese, aki ugyan időnként (így 1582-ben) „főhadnagyként" is szerepelt. Az új provizor 1568 augusztus végétől Szikszai Imre, aki 1537 tavaszán lemondott. A német csapatok parancsnoka Zakariás Lang volt. Baldigara 1583. évi távozását követőleg a várépítkezés felelőse, egyúttal a kivitelezés vezetője Bartholomeus, de Ponto volt. Az 1585. évi halálával Baldigara segédje, Christoforo Stella építkezési felügyelő került a helyére, 1586 évtől. Stella nemcsak Egerben, hanem Szendrőn és más végvárakban is dolgozott, székhelye azonban 1590-ig Egerben volt. Az ÉK-i bástyát a külső várban félig építették meg, de az árkok ásása mindenütt befejeződött, hála a kb. 150 főnyi török és magyar rabnak, akiknek napi robotmunkájukhoz tartozott. A városfal és bástyák építése jobb ütemben haladt. Ungnád a feleségét magával hozta Egerbe. Nemcsak a várban volt szép lakosztálya, hanem nagy háza állt a városban is. Ungnád kocsmát is fenntartott. 1587 tavaszától maga intézte a vár provizori ügyeit, s nagyon sok szabálytalanság árán tudta csak katonáit pénzben és természetben fizetni. A felnémetiek 1587-ben Egerbe menekültek a súlyos török adóterhek miatt. Eger kivételével már valamennyi környező település a töröknek adózott. 1587 őszén a német puskás lovasok mind elszöktek a fizetetlenség miatt és a gyalogság száma is erősen megcsappant, a város védelmére már nem futotta. Ungnád elkobozta a katonaság számára a parasztok ökreit (nem tudtak ezért szántani), a posztókereskedők áruit ellenérték nélkül rekvirálta. Szemtanúk jelentése szerint Ungnád elvesztette tartását és folyamatosan szitkozódott. A szerteágazó bajok 1587 őszén felőrölték Ungnád erejét. 1587. okt. 20án ágynak esett, állapota napról napra súlyosbodott, november 4-én hajnalban meghalt. A gyorsfutár még aznap délután jelentette a hírt Kassán. November 12-én temették el a kassai Szt. Erzsébet templomban. Ungnád Kristóf parancsnokolt a leghosszabb ideig Egerben az összes főkapitány között, és ő volt az egyedüli, aki az egri várban halt meg. KOLONÍCS JÁNOS BERTALAN A családja a horvátországi Kollegrádból való. Nevüket Kolonichnak, Kolonitznak, de leggyakrabban Kolonitschnak írták. Ősei ugyanis a török elől már a XV. sz. végén Stájerországba költöztek, elnémetesedtek. Apja Kolonics Sigfried 1532-ben Bécs hős védője volt Szolimán hadjárata idején, s 1555-ben halt meg. Három fiútestvére közül csak György bátyja teljesített Magyarországon katonai szolgálatot; Fraknó és Kismarton kapitánya volt, s 1583-ban családját a király bárói rangra emelte. Kolonics János Bertalan Schwendi Lázár császári generális szeregében került Magyarországra 1565-ben. Mielőtt Egerbe jött volna, két helyen viselt vezető tisztséget: Tokaj és Szendrő főkapitánya volt. Ez utóbbi tűnik meghatározóbbnak: 1569-ben lett szendrői főkapitány. Zolthay Istvánt, Eger 1552. évi hős védőjét (Egerben 1558—62 között a vár prefektusa) váltotta fel a várnagyságban. De Zolthay a haláláig, 1573-ig to-