Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

Tardy Lajos: Luigi Ferdinando Marsigli beszámolója Eger 1687. évi kapitulációjáról

Luigi Ferdinando Marsigli beszámolója Eger 1687. évi kapitulációjáról Eger vára 1687. évi felszabadulása végső szakaszának leírását a Bolognában, 1658. július 10-én született Luigi Ferdinando Marsiglinek köszönhetjük, aki önéletírásábani az esemény jelentőségét felismerve viszonylag több teret szentel a nagy hadjárat utolsó kiemelkedő eseményének. A magyar szempontból csaknem végig igen jelentős, mindmáig nem eléggé felhasznált írásmű szerzője a bolognai, padovai, római és nápolyi egyetem legkiválóbb professzoraitól sajátította el a természettudományok, a csillagászat és a hadmérnökség legkorszerűbb ismereteit. Tanulmányai befejeztével hosszú útra indul; a velencei követ támogatását élvezve sokáig él Konstantinápolyban, még a szultáni szerájba is bejut, elsajátítja a török nyelvet, aminek élete későbbi szakaszaiban többször is nagy hasznát veszi. 1682-ben I. Lipót császár és magyar király szolgálatába áll, mint egyszerű muskétás. Néhány napon át a győri várban teljesít szolgálatot, ahonnan a vár korszerűsítésére, egyéb elvégzendő hadmérnöki munkálatokra nyújt be javaslatokat a Haditanácshoz. írásai felkeltik a császári hadvezetés urainak figyelmét. Rövidesen századossá nevezik ki, 1683-ban részt vesz Érsekújvár ostromában, majd Batthyány Kristóf parancsnoksága alatt a Rába-vonalat védi a törökkel szemben. Személyes vitézségével és általánosan elismert erődítési és hídépítési tevékenységével megalapozza gyors előmenetelét a katonatiszti pályán. A Bécs elfoglalására küldött hatalmas török haderő támadása a város falai alatt 1683 szeptemberében összeomlik. Kara Musztafa nagyvezír fejvesztett futásban keres menedéket Lotharingiai Károly és Sobieski János lengyel király egyesült seregei elől. Ebben a futásban részt vett Marsigli is — ugyanis a Dunántúlon harcolva egy közelharc során tatárok fogságába esett. Ahmed temesvári pasa néhány tallérért megvásárolta, s ilyenképpen Marsigli rabszolgasorban ismerkedik meg a budai vár védelmi berendezkedéseivel — e tapasztalatait később, 1686-ban a felszabadító sereg kitűnően hasznosítja. Marsigli hazánkkal művei egész sorában szinte mindenre kiterjedően foglalkozott. így érthető, hogy életpályájának magyar vonatkozásait szakirodalmunk

2 bizonyos mértékig feldolgozta. Most csak önéletrajzának Eger 1687. évi visszavételével kapcsolatos részét ismertetjük, helytörténeti jelentőségén túl azért is. mivel ebben a Félhold magyarországi letűnésének néhány igen jellemző és általánosítható epizódját villantja fel a szerző. Marsigli Budavára megvívása után is kiveszi részét a még török kézen levő magyar várak visszaszerzéséből. Pécs, Siklós, Kaposvár megvétele után a császár előtti meghódolásra megérett Erdélyben tevékeny-