Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

Sugár István: A török kézen levő nagyobb magyar várak kapitulációs egyezményei a felszabadító háború során

Gyula várából 1695. január 12-én vonultak ki a törökök, tehát itt 21 napra terjedt ez az idoß Mivel Kanizsáról április 16-án vonultak el a hódítók, itt 21 napra rúgott a megadási ajánlat és a vár átadása közti időA Eger esetében 1687. november 28-án jelentették be kapitulácios szándékukat az oszmánok, de csak december 18-án, azaz 20 nap múltán vették birtokba Caraffa csapatai a várat.5 A megadási egyezmény helyi aláírása után a győztes csapatok már birtokba vették a vár kapuit. Csak Nagyvárad esetében történt meg az, hogy Heissler generális az egyezményben kikötötte, hogy 600 császári katona haladéktalanul bejuthatott a vár falai közé.

6 A legyőzött törökökkel létrejött kapitulácios egyezmények alapján három rendkívül fontos kérdést tisztáztak:

7 1. A vár és teljes hadi felszerelésének és lőszerkészletének az átadása. 2. A korábbi Ottoman birodalmi alattvalók jövőbeli sorsa. 3. A török katonaság és polgári lakosság elvonulása, elszállítása. Mielőtt részletekbe bocsátkoznék, el kell mondanom, hogy a megadási tárgyalások a szövetséges Habsburg-táborban folytak, s azalatt kezesként, azaz túszul néhány keresztény tiszt ment be a még ellenséges kézben levő várba. A vár és teljes fegyverzetének átadása Mindegyik egyezmény természetesen az első helyen kötötte ki a várnak teljes épségben való átadását, a maradéktalan, teljes hadiszerkészlettel együtt. Ezen a téren az egri és az annak nyomán készült fehérvári egyezményben előírták a harangoknak és az óráknak is az átadását, a város közös használatára szolgált minden holmival egyetemben. Gyulán ezt úgy fejezték ki, hogy a török fiskus, azaz a kincstár birtokában volt ingóságok is kiszolgáltatandók. Fehérváron az élelmiszerkészlet átadását is elrendelték, bár ez vitathatatlanul a fölöslegre vonatkozott, megakadályozván annak megsemmisítését. Szigetváron úgy intézkedtek, hogy amíg folyt a kapitulácios egyezmény ratifikációja, azalatt az összes hadszereket egy épületbe kellett összehordaniok a törököknek, sőt a helyiséget azután le kellett pecsételniük. A vár átadása keretében Egerben, Fehérváron, Kanizsán és Gyulán a föld mélyében rejlő aknákat is pontosan fel kellett fedniük a törököknek. Általában ki volt kötve, hogy az átadandó, illetve visszahagyandó ingóságokat és ingatlanokat nem rongálhatták meg. Az átadandó fegyverzettel szemben a katonák megtarthatták saját alsó és felső fegyverzetüket („cum armis superioribus et inferioribus", „mit Ober- und Unter-Gewehr"). Erről külön is intézkedtek az egri, a fehérvári és a gyulai alkupontok. Egerben külön kikötötték, hogy senki se merészeljen magának ajándék vagy bármi más úton puskát, szablyát, vagy más nemű fegyvert követelni. így kívánták megakadályozni, hogy a török fegyvereseken kívül a polgári lakosságnak is legyen fegyvere.