Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

A szerkesztő nyílt levele az egri vár barátaihoz a vár helyreállításáról

totta, hogy a Vármúzeumot rendszeresen tájékoztassa az elért eredményekről, a nehézségekről és a tervekről (hiszen a Vármúzeum volt már akkor is a vár fenntartója, üzemeltetője). A munkakörülmények a mainál jóval nehezebbek voltak, de a munka színvonala a márványlépcső nélküli szerény székházban semmivel sem volt alacsonyabb, mint a későbbi évtizedben. Sajnos a munkamegosztás differenciálódásával, a létszám jelentős emelkedésével párhuzamosan és fokozatosan, s anélkül, hogy ennek bárki is tudatában lett volna, a résztvevők az elkülönülés, egyfajta arisztokratizmus felé sodródtak. Jól tudom, hogy a differenciálódás feltartóztathatatlan folyamat, a létszámemelkedés is az. S világjelenség, hogy a munka hatékonyságának az emelkedése nincs vele egyenes arányban. Tehát saját példánkon élve: ha 1963—64-ben a Vármúzeumban 4 felsőbb iskolát végzett szakdolgozó tevékenykedett, s most 16, ez nem jelenti azt, hogy a tudományos kutató, feldolgozó és közművelő munka négyszeresét produkáljuk. De ahogy elvárható az, hogy jelenleg a 16 év előttinél többet nyújtson a Vármúzeum, ugyanez elvárható Eger viszonylatában a Műemléki Felügyelőségtől is. S ahogy sürgősen megszüntetendő a Vármúzeumban az az anomália, hogy állandó kiállítási tere most kisebb, mint 8—10 évvel ezelőtt; ugyanúgy megoldandó az a visszásság is, hogy öszszességében ne kevesebbet, hanem inkább többet lásson a látogató a várból, mint 8 évvel ezelőtt. Nem feltétlenül új keretekben születnek jobb eredmények. A meglevő intézményeken, szervezeteken, a fő-al-szak-koordinációs és operatív bizottságokon kívül újabbak létrehozásának nem látom sok értelmét. Ügy tűnik, hogy mindenekelőtt szemléleti változásra van szükség. Először is jobban meg kellene újra ismernünk egymás munkáját, gondját, eredményeit. Lépni egyet egymás irányába bizalommal, a csoportérdekek háttérbe szorításának az árán is. segítőkész nyíltsággal. Az együttműködési készség belső felismerésből fakadjon és minden érintett fél (Vármúzeum, OMF Építésvezetőség, tanácsok stb.) egyetemlegesen keresse a kibontakozás útját. Az előbbiekben nincs új gondolat, mégis újra és újra meg kell fogalmazni ezeket. Hogy erre most éppen e sorok írója — illetéktelenül — vállalkozott, legyen az a mentsége, hogy közel 25 éve dolgozik itt Eger várában és a vár feltárásának, helyreállításának valamennyi felelős szereplőjét 1958 óta személyesen ismerte, becsülte. A problémákat valószínűleg néha felnagyítva látja, de kétszeresen is fáj neki mindaz, ami keresztezi a fejlődés útját. Kedves Barátaim, őszintén remélem, hogy a Várhíradó következő számában illetékesebb, rangosabb személy ennek a remélt kedvező folyamatnak az eredményeiről írhat majd önöknek. Kérem, hogy addig is maradjanak hűségesen az egri vár pártolói, barátai.