Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

A szerkesztő nyílt levele az egri vár barátaihoz a vár helyreállításáról

A szerkesztő nyílt levele az egri vár barátaihoz a vár helyreállításáról Kedves Barátaim! Beszélgetések közben sokszor felmerült annak igénye, hogy az egri vár helyreállításának jelenlegi helyzetéről, a jövő tervekről tájékoztatást adjunk. Sajnos a legilletékeseb beket híradónk lapjain nem tudjuk megszólaltatni. A vár régebbi helyreállítási terveiről készült írások (fővárosi és egri építészmérnököktől) sem jelenhettek meg. Magam a vár helyreállításának a IV. ötéves tervéről (1976—1980) írtam tényszerű öszszefoglalást (tévedés ne essék: a tervről volt szó és nem a végrehajtásáról), a cikket azonban eltanácsolták. A szóban és levélben hozzánk fordulók kérdései azonban megválaszolatlanul nem maradhatnak. Az alábbiakban nyílt levél formájában felelek, s ily módon még az egyéni hangvétel, az előírt szépítések és magyarázkodások hiánya is megengedhető lesz. Többen azt szeretnék tudni, hogy az egri vár helyreállításáról van és volt-e átfogó terv? A válaszom az, hogy tudomásom szerint ma is érvényes ilyen koncepció nincs. Utoljára 1974 nyarán hagyott jóvá az Országos Műemléki Felügyelőség és a Heves megyei Tanács V. B. együttesen egy évekre kidolgozott helyreállítási ütemtervet. Eszerint 1980-ban az egri vár helyreállítása befejeződik (még a putnoki vasútvonallal átvágott ÉK-i fülesbástya restaurálását is ekkorra befejezték volna). E terv átdolgozásán az OMF kebelében ugyan már 1976 őszén fáradoztak, de új érvényes ötéves terv nem készült. Sokan érdeklődnek a vár XIX. és XX. századi egykori kaszárnyaépületeinek a sorsa felől. Erről a következőket tudom. Amikor 1965-ben a vár teljes helyreállítási tervét kidolgozták, ebben fontos szerepet kapott az az elképzelés,, hogy a várban valamennyi új- és legújabb kori épületet le kell bontani, az alattuk levő romokat fel kell tárni. A 2. sz. épületnek (a Képtár épülete) területén e terv szerint a középkori házak felett lábakon nyugvó lapos tetejű modern épületet emelnek oly módon, hogy a várfal tetejének síkjánál az ne legyen magasabb, vagy alig emelkedjen túl rajta. Itt foglalt volna helyet egy állandó régészeti kiállításon kívül a régészeti raktár, restaurátorműhely és a régészeti dolgozószobák. A vendégeket kiszolgáló épületek (büfé, jegypénztár, könyv-, kiadványárusítás, ruhatár, W. C.) az alsó bejárati kapu és a Varkochkapu között, részben a föld alatt, tehát rejtve, a látványt nem zavarva kaptak volna helyet. — Az 1966 őszén bekövetkezet falomlás, éppen a kiszolgáló komplexum tervezett helye előtt, a fenti elképzelést csak úgy módosította, hogy a létesítmények másutt és nem együtt kaptak volna területet. Az alapkoncepció a gazdasági derűlátás e korszakában meg-