Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 16. ( Az Egri Vár Baráti Köre Eger, 1981)

Tardy Lajos: Luigi Ferdinando Marsigli beszámolója Eger 1687. évi kapitulációjáról

kért, hogy még az éjszaka folyamán tudassam tábornokommal: ő kész elfogadni a módosított kapitulácios feltételeket, amennyiben biztosítjuk a kíséretet katonái számára, hogy személyi javaik birtokában sértetle­nül eljussanak Temesvárig. Ezt követően a lezajlott hadjáratra vonatkozó kérdéseket tett fel hozzám. Elmondtam neki a harsányi csata4 lefolyását, az oszmán sereg Péterváradnál kirobbant zendülései, az azt kísérő eseményekkel együtt. Megnyertem rokonszenvét, s azt kívánta, hogy Caraffa tábornok engem hagyjon túszként mellette, amíg el nem hagyta a hadi cselek menyek kör­zetét, majd megmutatta nekem tüzérségét és lőszerkészletét. De elmon­dotta azt is, hogy már teljesen kifogytak az élelemből; még csak egyet­len napi kölesre sem futja készletéből. Így feltárult előttem, hogy állha­tatos kitartását csak a végszükség törte meg. Miután feleségét egy zárt hintóban útnak indította, a következő szavakkal fordult hozzám szobájában: „íme eltávozom ebből a hatal­mas erődből, amelyet roppant sereggel s kiontott vér özöne árán fog­laltunk el — s amelyet önök most maroknyi emberrel, egyetlen veríték­csepp nélkül szereznek vissza. Isten óvja meg önöket az olyan bal­sorstól, mint aminő most az én osztályrészemmé lett." Lóháton hagytuk el a várat, kibontott zászlók előtt, üstdobok hang­jai mellett. Amikor elérkeztünk katonáink vonalához, végbement a pasa találkozója Caraffa tábornokkal, akinek udvarias szavak kíséretében át­adta a vár kulcsait. Ezt követően pompás ebédet szolgáltak fel tisztele­tére, majd egymás kölcsönös megajándékozása után a pasa — málha já­vai együtt — útnak indult. Ennek során hadnépéből sokan váltak a de­cember havában uralkodó szigorú tél áldozatává. Caraffa tábornok Houchin ezredest bízta meg azzal, hogy vigye meg az udvarnak Eger megvétele hírét. Az udvar ekkor Pozsonyban tartóz­kodott az országgyűlés befejeztéig, melyen József főherceget megkoro­názták; ő volt az osztrák házból eredő első olyan magyar király, akit az örökösödés jogán koronáztak meg. 5 Jómagam is oda igyekeztem, sze­mélyes ügyeim intézése céljából. A császár kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy hivatalos jel­leg nélkül, teljesen csendben egy küldötte útnak induljon XI. Ince pá­pához. Miután az én missziómat magánügyeimmel álcázni lehetett, te­kintettel arra, hogy a pápai udvarnál saját ügyeimben amúgyis el kellett volna járnom, a császár engem küldött Rómába, hogy jelentést tegyek őszentségének az elmúlt hadjáratról." JEGYZETEK 1. Autobiografia di Luigi Ferdinando Marsigli. Bologna, 1930, 84—86. 2. Veress E. : Marsigli Alajos olasz hadmérnök jelentései és térképei. Bp., 1907; uő. : A bolognai Marsigli-iratok magyar vonatkozásai. Bp., 1906; Beliczay J.: Marsigli élete és munkái. Akad. értekezések a történettud. köré­ből, 1881 stb. 3. Tanács, mely a hét meghatározott napján, vagy napjain, rendkívüli esetekben pedig bármikor összeül, ez esetben a pasa elnöklete alatt. A legmagasabb szin­tű diván a szultáni tanács, diván-i hümájun volt. 4. A harsányi (Baranya megye) hegy lejtőjén vívta meg Lotharingiai Károly se­rege azt a csatát, mely megpecsételte a török végleges vereségét. A korábbi szakirodalomban gyakran mint „második mohácsi csata" szerepelt. 5. Vö. I. Lipót 1687. évi dekrétuma, 21. cikkely, 1. §. TARDY LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom