Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Détshy Mihály: A tudományos kutatás szerepe az egri vár feltárásánál és helyreállításánál

nűvé vált, hogy az épületsor déli végén az 1557-ben börtön céljára megkezdett, 1558-ban már magtárként befejezett épület állt, amelyet még Neuwirth 1801. évi látképe is mutat. A leltárak helység-felsorolásából következtethető, hogy ehhez északról pékség, alápincézett cipóosztó ház, majd konyha csatlakozott. A konyha elkészültéről Veráncsics 1550. szept. 25-én a királyhoz írt levelében elismeréssel szól, a leltárak pedig említik, hogy emeletes ház volt. Tőle északra a Tömlöc-bástyáig húzódó épület, amelynek gótikus ajtós pincéjét már korábban feltártuk és konzerváltuk, a források alapján az 1475. évi Bekensloer-oklevélben is megnevezett „szabolcsi főesperes házá"-val, későbbi nevén „Veráncsics püspök házával" azonosítható, amelynek teljes helységfelsorolását és berendezését a leltárak tartalmazzák. A fenti adatok és az 1711. évi térkép keresztmetszetei érthetően hasznos segítséget nyújtanak a régészeti feltárásnál, de a feltárt maradványok azonosításánál, datálásánál, értékelésénél, a továbbiakban pedig konzerválásuk, bemutatásuk tervezésénél is. Az elmondottak talán eléggé rávilágítottak a tudományos, azaz a forráskutatás jelentőségére az egri és minden vár és történeti múltú épület helyreállításánál. Az adatok nemcsak segítenek a helyreállításnál, de kötelezettséget is rónak ránk, hogy a restaurálást tudományos igényességgel hitelesen végezzük és a látogatóknak még romalakban, töredékesen is, csak a szükséges minimális kiegészítéssel, a történetileg hiteles, a meghamisíthatatlan egri várat mutassuk meg, és ennek rovására semmilyen más, mindenképpen másodrendű követelmény kielégítésére ne tegyünk engedményeket. DÊTSHY MIHÁLY