Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához

kedni. — Jelenleg a Szép bástya alatti négy teremmel keres összeköttetést Pálosi professzor, valamint a Gárdonyi sírjától 15 méterre egy harmadik lejáró megnyitásán fáradozik. Tavaly nyár óta a Bolyky bástya falában 15, a Bebek bástya folyosójában pedig 45 méterrel haladt előre. Ezeken kívül a múlt nyáron már járható folyosókon oldalt felhalmozott földből hordtak ki rengeteget a katonák és a munkások. Legközelebb sor kerül a vizes folyosó (a Bebek bástya alatt) feltárására. A munka növekvő ütemével újabb problémával találták szembe magukat Pálosiék. A kazamatákból előkerült rengeteg törmelék a környéken már nem volt elhelyezhető. — A föld elszállítása érdekében érintkezésbe léptek a magyar királyi államvasutak osztálymérnökségével.

18 A Bolyky bástyát levágó vasútvonalhoz terveztek egy iparvágányt. Ezt természetesen új költséget jelentett számukra. De ügyes manőverekkel ezt is megszerezték. A MAV-val kötött szerződésben nemcsak szinte minden költséget hitelbe tud be az osztálymérnökség, de az elszállított földért més fizet is 60 fillért folyó köbméteréért; mely földet a nagyállomás bővítésénél a talaj feltöltésére használták fel. — Ami költséget végképp nem tudtak elkerülni, azt a városi tanács magára vállalta, és felhatalmazta a polgármestert a költségek utalványozására a nem várt kiadások rovatából. Megindult a vasútépítés. A katonai parancsnokság kivezényelte a városban állomásozó utász századot, hogy az „tankgyakorlás céljából' építse fel a szárnyvágányt. A kész vágányokon aztán naponta 5—6 vagon föld ment el az ásatások helyéről. A földért befolyt jövedelem elég volt az ásatás folytatásához, illetve az ásatás ütemének meggyorsításához. Amikor a kazamaták a meggyorsult feltáró munka eredményeként teljesen járhatókká váltak, a termek beomlott mennyezetei, az ágyútermek és a kaszárnyatermek renoválása volt az új feladat. Egyre új és új segélyt sürgetett Pálosi. A kincstár 5000 pengője mellé jelentős számú katonamunkást is biztosított. A város is emelte a támogatás öszszegét. Először 1000, majd később 2000 pengő volt az állandó évi segítség. Pálosi jelentése, melyet 1923. januárjában terjesztett be a tanácshoz, összegezte az eddig elvégzett munkát. Mellékelt egy térképet, melyen feltüntette a feltárt, kitisztított és látogatható kazamata és folyosójáratokat. — E térképen több az ismert folyosó, mint amit a látogató ma végigjárhat a kazamatákban! — Kéri Pálosi, hogy a látogatás biztonsága érdekében vezesse be a tanács a közvilágítás terhére (!) a kazamatákba a villanyt. — Egyben bejelentette, hogy mivel a kazamatáknak járható folyosóit a látogatók rendelkezésére tudják bocsátani, a vár egyéb területén is tudnak már munkát, feltárást, konzerválását végezni. E tervüket már közölték a Műemlékek Országos Bizottságával,

19 amely Szmercsányi Miklós közbenjárására Möller István műegyetemi tanárt, a középkori építészet európai hírű képviselőjét bízta meg a munkálatok felügyeletével. Az egriek közül pedig ennek szervezését, vezetését Pataki Vidor vállalta. Ezzel egyidőben kezdte el tanulmányai kiegészítését a középkori építészet tudományában. Részben Möller professzor keze alatt, részben rendje támogatásával; mely lehetővé tette számára, hogy ettől kezdve valamennyi szabadságát külföldi, — osztrák, svájci, francia és olasz levéltárakban töltse, és kutassa nemcsak az egri vár építészetére, törté-