Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)
Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához
lyezés ügyében a tanács képviselőtestületének tesz majd előterjesztést a polgármester. Június 29-én az Egri Népújságban már vezércikk jelent meg a várról, 7 mintegy hangulatkeltőként, figyelmeztetőként a még érdeklődőnek egyáltalán nem mondható nagyközönség felé. E cikkből két mondatot emelünk ki. ,,A munkák július 26-án reggel szerény keretek között megindultak." „A vár, mint rom, — költségtétel; — a restaurált vár azonban egy olyan bevételi forrását fogja jelenteni a városnak és annak polgárainak az idegenforgalom növekedése révén, mely egyenlőre felbecsülhetetlen." S optimizmusuk jellemzésére még egy mondat: „Régi kutatók feljegyzései szerint bámulatos felfedezésekre lehet számítani a helyreállítás kapcsán, melyek a közérdeklődés megfelelő országos felkeltése mellett országos segélyforrásokat is meg fognak nyitni Egerért." Az újságokban, — helvbeliekben, fővárosiakban egyaránt, — egyik cikk jelent meg a másik után, 8 hírül adva a munka megkezdését, és a felszólítást a segítésre. Augusztus 29-én megérkezett a honvédelmi miniszter engedélye a munka folytatására. 9 Meggyorsult a feltárás. Augusztusban és az iskolai év megkezdése után is, amíg a jóidő tartott, a diákok annyira haladtak a feltáró munkával, hogy napról napra hosszabb és több útról, folyosóról, teremről számolhattak be a kazamatákba naponta leszálló és tudósító újságírók. 10 A szeptember 16-án kelt riportban 11 lépésről lépésre követhetjük már a feltárás addigi munkájának útvonalát. A lejárat a Bolyky bástya közepén volt. Kapu zárta el két lakattal a lejáratot. Szürke kőfalba vájt lépcsőkön lejuthattak a vár alagútjaihoz vezető föld alatti folyosóra. Ez a folyosó elég meredeken vezetett lefelé, és 10—15 méter után két ágra oszlott. A jobb oldali ág elején csigalépcsőn még mélyebbre jutottak. Itt már nagyon sok a föld az alagútban. Amíg ezt el nem távolítják, csak kétrétgörnyedve lehet tovább haladni, mintegy három méteren. Valami morajt lehet hallani. Valószínűleg az eger—putnoki vonat alatt halad a folyosó. Hirtelen megint tágas folyosóba értek, majd 120 méter hosszú ez. A vár falában mentek egészen a Bebek bástyáig. Itt a foIvosó követi a falkanyarulatát a Törökkert sarkáig. Látták 5—6 méterenkint a szellőző nyílásokat. — A Bebek bástya északkeleti sarka táján kezdődik az a rész, ahol földdel vannak eltömve a mély alagutak. — A járható alagútból fölfelé vezető lyukakon, melyek csak olyan szélesek, hogy ember átfér rajtuk, fel lehet jutni egy másik folyosóba, amely az előbbi fölött párhuzamosan vezet. Ebből a folyosóból emberszélességnyi alagút vezet meredeken lefelé egy föld alatti kúthoz. Amit az újságíró a cikke végén befejezésként írt, inkább megsejtés még, — hiszen az egész leírásból azt tűnik ki, hogy az ágyútermekről nem tudnak, csak az alsó folyosósort ismerték. Ezt írta: „Másfél órai út után visszaindultunk a föld alatti világból Hol kényelmesen sétáltunk, hol görnyedtünk, hol pedig hason csúszva követhetjük Pálosi tanárt. Egyik folyosóból egy másik folyosóba is vezet lefelé egy út. Tehát sok helyütt három sor föld alatti folyosó halad egymás alatt. Néhol oldalt tágas termekké bővülnek az alagutak." Szeptember 26-án megnyitották a folyosókat a közönség előtt. 12 Más lapok mellett a feltárás ügyével és eredményeivel legtöbbet az Egri Népújság foglalkozott. Ennek magyarázatát abban látjuk, hogy a lap akkori főszerkesztője, dr. Óriás Nándor, a jogakadémián kollégája