Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 12. (Eger, 1976)

Lénárt Andor: Történeti adatok az egri vár feltárásának ötvenedik évfordulójához

— A kincstár pedig mindent elkövetett, hogy erődjellegét megszüntesse. Azonkívül, hogy folyosójáratait betömette, nem gátolta, hogy köveit, falait elhordják. S amikor Eszterházy püspöknek eladta, a kincstár csak örülhetett, amikor ő a nagy építkezéseihez kőbányának használta. Nem a fenntartás, az elpusztítás volt a cél. Ebben a sorsban nem állította meg a hagyományokra, a művészi értékekre érzékeny Pyrker érsek sem. — Amikor rendelkezésére és támogatásával a várdombon felállították a keresztjáró út stáció-kápolnáit, az alapok ásásakor kerültek elő faragott kövek, alapfalak, pillérkötegek. Ez időben, a Pyrker érsek alatti, — lényegében az első ásatások idejében, — csak a XV. század végéről való gótikus stílusú, hatalmas csonka pillérköteg volt látható, melyre Szent István szobrát állították 1836-ban. 1862-ben, Henszlmann Imrének, Ipolyi Arnold mellett a magyar műemlékvédelem egyik úttörőjének javaslatára rendelte el Bartakovics érsek és a főkáptalan, hogy folytassák az ásatásokat. Ez ásatások tulajdonképpen a székesegyház területére szorítkoztak. Űj alapfalak, pillérkötegek kerültek elő. Ez indította Ipolyi Arnoldot, hogy levéltári kutatásokkal egészítse ki az ásatások során szerzett ismereteket.

1 Ö sem jutott a XV. századi gót építkezésekre való következtetésnél előbbre. 1881-ben Balogh János főhadnagy könyvet adott ki Egervár történetéről.

2 Ebben az érdeklődő sokoldalúságával állította egymás mellé azon ismereteket, amelyekhez hozzáférhetett. Megtoldva azokkal, amelyeket szerzett. Mert Balogh főhadnagy nem elégedett meg az irodalom összegyűjtésével, átfogalmazásával. Csákányt, vésőt, lapátot fogott, s eleinte egyedül, később, szintén kalandos természetű beosztottjaival, szabadidejében, saját költségére és felelősségére, ahol lehetett és ameddig lehetett, leszállt a föld alá, és járta a járható folyosókat. Kúszott a betemetett termekben, törmelék között, iszapban, a ráomlott folyosó kövei között, — s kirajzolt magának egy föld alatti, romantikus, érdekes képet a folyosókról, titkos lejáratokról, tömlöcről, — s ezt beledolgozta munkájába. A Balogh munkája alkalmas lett volna az érdeklődés felkeltésére, de annyira valószínűtlenek látszottak közlései, és főleg magyarázó következtetései, hogy nem vették komolyan. Az ostromlott várról, a feltárásáról, állapotáról sokáig nem lehetett hallani. Pedig közben megszületett a hazaszeretet regénye. Az Egri csillagok útján ország-világ előtt híressé vált Eger szelleme. Elmúlt a vár ostromának 350-ik évfordulójára rendezett ünneplés. A hősi gondolat legalább szavakban élt, de a vár — kecskelegelő, pázsitos domb, gyermekek romantikus játszóhelye, kálvária-stációs búcsújáró hely kis kápolnával, — a Pyrker érsek által a felsőtárkányi erdőből behozott facsemetékkel beültetett, azóta nagyranőtt fákkal. Egerben 1907-ben nagy országos dalostalálkozót rendeztek a piactéri Dobó szobor leleplezése kapcsán. Erre az alkalomra a vár történetének jó ismerője, a szép-, lírai szavú álmodója, Türk Frigyes írt Útmutatót Egerről.

3 | £ „A ... város keleti részén a piac fölött emelkedik a vár, tépett bástyáival, tátongó lőréseivel. Hazánkért, meg egy világrészért vívott küzdelmek babérja fonódik rá.