Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

A délkeleti fülesbástya feltárása

III. Murád (1574—1595) idején vert aranypénz. Erősen nagyítva. rion) — közelükben egy vértezet több töredéke is előkerült —, lándzsacsúcs, patkó, gyertyatartó, edénytöredékek, egy kőfaragvány töredéke, edénytöredékek újabb adatokat szolgáltattak a bástya egykori szintjeinek visszaállításához, s egyben a vár életére vonatkozó ismereteinket is jelentős mértékben bővítették. Ezeknek az adatoknak és néhány XVIII. század második felében készült várfelmérésnek alapján (3. kép) alakítottuk ki a DK-i fülesbástya belső területét — a Gárdonyi-sír környékét — és a bástyától északra eső területet.

1 A Gárdonyi-sír körül lemélyített szint most egy bástyaudvar, amelyet a várfalak mögött húzódó töltés fog közre. (Valamikor itt helyezkedtek el a vár védői a falak mögött. Innét tüzeltek a bástyák ellen támadó ellenségre.) A bástyaudvar közepén dombbá magasodva helyezkedik el Gárdonyi Géza sírja. A körülötte levő területrész lesüllyesztésével, egyszerűségében is „monumentálissá" vált a nagy nemzeti írónk földi maradványait magába záró kis földhalom. A bástya feltárása kívülről A bástya vasút felé eső oldalánál ásott árkok metszetei, rétegei, világosan mutatták, hogy 2—2,5 m mélységig újkori feltöltődés van az egykori vásárok helyén. Ennek alapján, nagy szelvényeket jelöltünk ki, s kibontottuk a bástya É-felé néző fülrészét. A szelvények bontása során előkerült az igen erősen lepusztult K-i várfal síkja is. A bástyafülben egy