Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Történeti adattár III. - Emlékezés egy évfordulóra

2. Hét bizottságot (beíratási, szállásrendezői, étkezési, teremrendező, kiállítási, kirándulási és bálrendező) neveztek ki Egerben a 13. közgyűlés lebonyolítására. A bizottságosdi bizony távolról sem újkeletű társadalmi jelenség. 3. Az idő véletlen játéka, hogy az 1969. évi vándorgyűlés előtt néhány hónappal jelent meg az eddigi legnagyobb szabású munka megyénkről, a „Heves megye műemlékei" I. kötete. (Előállítási költsége hasonló volt 100 éves elődjéhez, bolti ára 184 Ft.) Természetesen ezt most nem oszthatták ki a vándorgyűlés résztvevői között, hiszen még a szerzők egy része sem kapott tiszteletpéldányt. 4. Hölgyek nem voltak jelen a közgyűlés ülésszakain, még az érseki díszebéden sem. A szociológiai szakosztály előadásait sem látogathatták, de Brunswick Teréz: pedagógiai könyvét a közgyűlés egész ideje alatt propagálták és árultak. 5. A magyar műemlékvédelem kezdetét jelölhetjük meg az 1868. aug. 25.-i ülésszakban. Az Akadémia régészeti bizottságát néhány hónapon belül létrehozták. Rómer könyvét a plébániák beszerezték; a papneveldékben és a műegyetemen bevezették a középkori régészeti, ill. építészettörténeti előadásokat. A gyakorlatban azonban a kitűnő elgondolásoknak alig mutatkozott eredménye. Két közeli példával élve: a noszvaji templom átalakítására, az egri vár Zárkándy bástyájának az átvágására a XX. században került' sor. A szilárd építmények hathatósabb védelmét az 1949. évi törvény biztosította. 6. Ebben is rendkívül előremutató volt Rómer Flóris. A jelenlegi régészeti kutatás egyik égető problémája a részletes vízrajzi térképek hiánya. Szerencsés az a néhány múzeum, amelynek az Ármentesító Társulat több mint félévszázados Tisza-szabályozási térképszelvényei a birtokában vannak. Légifelvételek a vágyálmok közé tartoznak, bár sok évtized óta felfedezték a légifotóknak a szabad szemmel láthatatlan föld alatti objektumok rögzítésére való képességét. 7. A Felsőtárkány-várhegyi földvárat szinte újra fel kellett fedezni a felszabadulást követőleg. Galván Károly egri régész 1955. évi jelentései után, Chikán Zoltán és Ambrus Adrienne szorgalmazására 1963 őszén került sor az első próbaásatásra, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportja végzett. Párducz Mihály vezetésével. 8. Ipolyi Arnold 1865-ben monográfiát jelentetett meg az egri várszékesegyházról. 9. Sajnos, közelebbit nem sikerült megtudni arról, hogy milyen templomokat vizsgáltak meg.