Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták (1906-7.)

Szomorúan jöttem el onnét, öngyilkosságot láttam ott: a nemzetét és temetését: a hazafiúi kegyeletét. Elgondolkodtam: hol van a Műemlékek Országos Bizottsága, hol van a vármegyénk, hol van Eger a még százszoros kincstárral szemben is? .. ,"

19 De Türk íigy elmetkel tő írása pusztába kiáltott szó maradt, nem jött sehonnan egyhamar válasz rá. Hallgattak továbbra is az összes illetékesek: a Műemlékek Országos Bizottsága, Eger városa és Heves vármegye hatóságai. December 6-án az Egri Híradó már arról tudósított, hogy „a szétbontott folyosók belsejéből s a föld mélyéből már eddig is sok érdekes régiség, lelet (csontvázmaradványok, kardok, puskacsövek, ágyúgolyók, faragott kövek, egy-két régi pénzdarab stb.) került napvilágra s azokat a vezetőség Szalóki úti építési irodájában helyezték el... már eddig is több régiség került avatatlan magánegyének tulajdonába."

20 Az országgyűlés 1907. január 24-i ülésén került az Eger—Putnok-i helyiérdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalás alá.

21 Ekkorra pedig már jóvátehetetlen pusztítást vittek végbe a bástyán a munkások csákányai. Dr. Samassa Jánosé, a Heves megyei kápolnai kerület országgyűlési képviselőé az érdem, hogy országos nyilvánosság előtt emelte fel tiltakozó szavát a vandalizmus ellen, amely a hónapokkal ezelőtt még könnyűszerrel ki lett volna kerülhető. Az 1907. január 24-i parlamenti ülésen lezajlottakról így számolt be az Egri Híradó hasábjain: „Figyelmébe ajánlotta Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszternek, hogy ezen új vonal mostani tervezése szerint nekimegy az egri vár híres Bolyki-tornyának és azt tönkreteszi. Orvoslást kér tehát a minisztertől, hogy eme régi műemlék fenntartható legyen. Kossuth készséggel kijelentette, hogy az ily műemlékek valóban fenntartandók és, ha még költségtöbbletbe kerül is a vonal áthelyezése, az áthelyezendő!" A lap a beszámolót megtoldotta még néhány megjegyzéssel: „Mi csak köszönetet mondhatunk Samassa János képviselőnek, hogy városunk ez ügyét felkarolta, melyre eddig az illetékes tényezők egyike sem gondolt. De sajnálattal konstatáljuk, hogy a helyes beavatkozás már elkésett, mert a kérdéses... tornyot a vasúti vállalat olasz munkásai óriási erőfeszítéssel (mert az ... építmény sziklakemény volt) már teljesen szétrombolták. Csak arra vagyunk kíváncsiak, hogyan lehetett a közigazgatási bejárásnál észre nem venni a ... torony történeti becsét?"

22 Az eset tragédiáját még csak fokozta, hogy éppen 1906—07-ben lobbant fel hatalmas lánggal az egri várvédők kultusza, hiszen bronz szobrot készítettek önkéntes adományokból Dobó Istvánnak és a végváriak dicsőségének megörökítésére. Röviddel Samassa parlamenti felszólalása után Türk Frigyes ismét tollat ragadott. Cikkét az ellenzéki Hevesvármegyei Hírlap közölte. „Nagy évbe lépünk. Századok mulasztását pótoljuk ebben az évben: szobrot állítunk Eger piacán Eger hős védőjének, Dobó Istvánnak... De mig a... tündöklő ünnepség készül, a háttérben szentségtörő kezek rombolják nemzeti dicsőségünk ragyogó oszlopát, Dobó legszebb szobrát: az egri várat... Amit a teljes közöny, a lelketlen üzleti szellem elkövethet, elkövettek itt mindent. Semmiféle technikai okkal nem indokolható módon, tisztán üzletből neki vitték a vasút vonalának irányát a gyönyörű... bástyának. Neki vezették volna a Líceumnak (ma a Tanárképző Főiskola, S. I.), vagy a székesegyháznak is...