Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták (1906-7.)

ben megindult az egercsehi kőszénbánya működése,

1

^ egyre sürgetőbbé vált a már korábban is szorgalmazott egri végállomás megszüntetése, s a vasúti hálózatnak a Bükk hegységen át való meghosszabbításának szükségessége. 1904-ben a tervek nyomán már a sínpálya nyomvonalát is kitűzték, sőt 1905 elején a képviselőtestületi közgyűlés a szükséges városi területeket ingyen át is adta a vasútvonal kiépítéséhez.

14 Az Eger—Putnoki Helyiérdekű Vasút Rt. kérelme nyomán a vasútépítés engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter 1906 október utolján már a parlament plénuma elé terjesztette}-* A tervezet szerint a vasúti pályatest az Eger vasútállomásról indul ki s s a várost dél—délkelet—kelet felől kerüli meg. A hálózat legkritikusabb szakasza éppen az volt, mely a vár keleti oldala mentén, a belső és a külső várat hajdanában elválasztott várárokban jutott, majd pedig a belső vár északkeleti hatalmas Baldigara-féle új-olasz ún. „füles bástya"-ját átvágva a Hóhérpart tetején, a Gárdonyi-kúria előterében haladva érte el a Vécsey utcát —, a mai Eger-vár állomásnak megfelelően.

16 Az emeleti részek lebontása. Mivel az évek óta húzódó eljárás, sőt a nyomvonal-kijelölő műszaki helyszíni terepbejárás nyomán senki sem kifogásolta a tervezetet, noha azt a város képviselőtestülete többszörösen is megtárgyalta, arról a helyi sajtó sorozatosan cikkezett —, a vasútépítő társaság még a törvényjavaslat megerősítése előtt éppen a legkritikusabb ponton: az egri vár keleti oldala