Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 8. (Eger, 1969)

Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták (1906-7.)

Amikor az egri várat vasútvonallal átvágták Magyarország műemlékeinek első sorában van a helye az egri várnak, mely szűk lokális jelentőségét messze túlszárnyalva, országos beccsel bír —, hiszen a magyar nép és nemzet történetében olyan fényesen kimagasló helyet vívott ki Dcbó István és végvári vitézeinek minden emberi képzeletet felülmúló küzdelmei révén, mellyel csak kevés történeti emlékünk vetekedhet. Ezért is olyan nagy a jelentősége szinte minden kövének, minden talpalatti területének. Éppen ennek folytán olyan mérhetetlen kár az a rendszeres várrombolás, amellyel 1906—07-ben a belső vár viszonylag épen maradt északkeleti új-olasz rendszerű ún. „földes bástyá"-ját barbár módon átvágták, becses történeti maradványokat semmisítve meg vele. Időszerűnek és szükségesnek látjuk, hogy szinte tanulságos elrettentő példaként, a maga hitelességében bemutassuk azt a felelőtlenséget, amelynek folyamán az egyik legbecsesebb magyar történeti emlékben soha jóvá nem tehető kárt okoztak kizárólag pénzügyi okokból kifolyóan. Miután az egri vár s az egész egri püspökség — uralkodói kegy révén — 1540-ben Perényi Péter országos kapitány és kincstárnok kezére jutott,

1 Varkoch Tamás várkapitány szorgos vármodernizáló munkálatai során Alessandro da Vedano neves olasz hadiépítésszel a belső vár északkeleti szögletén — a püspöki palotától keletre — egy ó-olasz típusú bástyát építtetett.

2 Ez az ún Sándor-bástya, nevében emlékeztetve tervezőépítészére. (Sándor = olaszul Alessandro.) A bástya oldalán nyílott lőrései mögé állított fegyverek ún. oldalazó tüze a belső és külső vár északi falát volt hivatva védelmezni. Jelentőségét az is fokozta, hogy mellette indult ki a belső és külső várat elválasztott hatalmas, széles és mély várárok, s ennek a biztonságát is hivatva volt szolgálni. (Az árok túlsó, keleti partján, a Sándor-bástyával szemben emelkedett az 1540-es években épült ún. Szegletpalota, s azon belül a külső vár területén a félkörös kiépítésű Chaby-bástya.) Tinódi LOMÍOS Sebestyén Eger vár viadaljáról való énekben így írt a Sándor-bástyáról : Tudjuk, hogy az 1552. évi védelmi harcok során Dobó a vár ezen északkeleti részének védelmére (a volt püspöki palota — az északi falszakasz — Sándor-bástya — Szentély-bástya) 120 fegyverest rendelt Nagy A VÁRROMBOLÁS HELYÉNEK TÖRTÉNETE „Palánk végében egyenes kőfala, Fal végében az Sándornak bástyája."^