Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Détsy Mihály: Az egri vár gótikus palotája

lálihatjuk még a rabok festette, primitív Goígota-festményt. A csúcsíves loggia ekkor börtönfolyosóvá lesz. és árkádnyilásait befalazzák, a helyiségek gótikus bejáratait szűk böntön aj tokká alakítják át. Az épület romladozó keleti végét lebontják, az emeleten pedig magtárat alakítanak ki és ide a rég elpusztult gótikus lépcső helyett az árkádos folyosó roimbadcut keleti végén épített ilépcső vezet fel. így használják a palotát a XIX. sz. első felében, is, amikor a századeleji várbeli bontások után már magában áll a vár területén. 1871-ben Bartakovics érsek a várat ismét, a katonaság rendelkezésére bocsátja. A palota, most már mint kaszárnyaépület, a következő 87 év alatt még sok rombolást és átalakítást szenved el,, amig 1958-ban az egész várral együtt a Dobó István Vármúzeum kezelésébe nem került. Ekkor végre lehetőség nyílik arra, hogy történelmi és művészettörténeti jelentőségéhez méltó, múzeumi rendeltetést nyerjen tudományos igényű feltárása és műemléki helyreállítása után. A helyreállítás mindenekelőtt a. fennmaradt, kiterjedt középkori állagot tárja a látogató elé. Ennek érdekeben kisebbarányu rekonstrukciókra is sor került olyan részieteknél, amelyek kiegészítése a maradványok alapján és töredékek felhasználásával egyértelműen megoldható volt, így például a csúcsíves folyosó keleti, rombadőlt szakaszánál és az emeleti gótikus ablakainál XV. sz.-i alakjában áll előttünk lényegében az egész földszint, falaiban XIV. sz.-i részekkel és íaragványokkal, továbbá az emeleti paloták falainak jelentős szakaszai a korabeli nyíláskeretekkel. Az emelet többi része a XVI-XVII. sz.-ban kialakult elrendezésében áll, ahogy az 1775. évi alaprajzon látható, miután a később beépített falak bontásra kerültek. A XV. sz.-i emeleti tornác gondolatát és ennek XVIII. sz.-i faoszlopos szerkezetét elevenítette fel az újonnan épült emeleti galéria. A középkori, meredekhajlású, színes zsindellyel fedett tetőzet tömegét idézi a megújított nagy tető. A folyosó nyugati vége előtt épült modern vasbeton lépesőzet csak helyével és elrendezésével eiműéikeztet a XV. sz.-i feljáratra, hiszen: a gótikus lépcsőzet felépítménye és faragvá.nyos részletei még töredékekben sem maradtak ránk. A több mint hat évszázadot megélt palota méltó és hiteles környezetet teremt a benne hamarosan megnyíló vártörténeti kiállítás tárgyainak,, amelyek közül nem egy éppen palota falai között szolgálta az egykor itt élt történelmi szereplőket. DÉTSHY MIHÁLY JEGYZET : 1. A gótikus palota feltárását es helyreállítását az Országos Műemléki Felügyelőség végezte. Építéstervező: Détsiy Mihály, régész: Kozák Károly, építésvezető: Fuchs Nándor. Irodalom: Détschy-Kozák: Az egri várban álló gótikus palota helyreállítása, Magyar Műemlékvédelem 1959-60, Évkönyv, Bp. 1964., és Kozák K. : Az egri vár feltárása (1P57-62.) I. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 1963.