Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Hevesy Sándor: Az egri vár szerepe városfejlesztési terveinkben

alapfal-csonk fődé. De az is helytelen volna, ha szigorúan ragaszkodnánk mindenütt a legjobb esetben konzervált romok fenntartásához. Az egri várat, mint különleges építményt kell bemutatni a várba érkezők előtt — és kisebb kiegészítésekkel biztosítani kell (ami most hiányzik!), hogy pl. a vár maga a város felől, a Dobó tér felől monumentálisabban jelentkezzék. Milyen gyönyörűek lennének ezek a jobban látható falak egy esti reflektorfény-világításban! A középkori templomromoknál, és a későbbi ásatások során esetleg előkerülő épületmaradványoknál pedig, ugyancsak minimális felfalazással kellene biztosítani, hogy legalább az egykori alaprajz érzékelhető legyen —, egy a terület fölé kerülő modern üveg,- vagy műanyagtető azután védhetné a falmaradványokat a végleges megsemmisüléstől. Amilyen örvendetes egyáltalán a rekonstrukció megkezdése, még több sikert és elismerést érhetnénk el, ha a munkák nem a vár területén szétszórtan, hanem szervezetebben, egy-egy szakasz teljes befejezéséig folynának. Javasolnánk, hogy a helyreállítás induljon el a Baldigarabástyától, az alsó kaputól és folyamatosan haladjon az előbb már említett terjedelemben a Tömlöc-bástyáig. További sorrend lehetnie a Szép-bástya helyreállítása, a templomromok rendezése, a gótikus palota hiányzó, keleti végének befejezése, feltárások a volt Dobó-palota környékén, stlb. A harmadik egy látszólag szervezési kérdés, — de lényeges tárgyi kihatásai vannak: hogyan lehet a várat megközelíteni, és hogyan, miként lehessen az ottani létesítményeket folyamatosan megtekinteni. Az Eger városon átfutó 22. sz. főútvonal belvárosi szakaszának új vonalvezetésére vonatkozóan a jóváhagj^ás megtörtént. Ezek szerint, az útvonal, elérve a Szarvas teret, az Álmagyar utcán és Dózsa György téren halad tovább, egy a vár alsó kapujától nyugatra kezdődő, kb. 17Ô m hosszú, enyhéin íves alagútban keresztezi a várat, majd a vár alól kibújva, a Minaretnél, a Knézich Károly utcán folytatódik észak felé. A megtörtént forgalomszámlálások szerint, a városba jövő járművek 70 százaléka délről érkezik. Ennek megfelelően számíthatunk arra, hogy a várat felkeresők zöme is dél felől közelíti meg utazása célpontját. És az új útvonal-vezetés egyik nagy előnye, hogy éppen déli irányból, az új fő útról tárul egy csodálatos élmény az utas elé: a hirtelen felmagasodó várfalak (ezért is kell ezt a szakaszt először ós sürgősen kiegészíteni!) kaputornyok és bástyák nemcsak csodálkozásra, de megállásra is késztetik a látogatókat! Nem vitás tehát, hogy a vár megtekintését innen, a déli kaputól kell kezdeni. A vár feltárt, vagy helyreállított létesítményeinek sorrajárása, a múzeum számos kiállításának tanulmányozása után azután, különböző időtartamú és irányú „sétákon" történhet meg, Megint egyértelműen megállapíthatjuk azonban, hogy a várbéli látványosságok élvezése után a célszerű most már az, hogy a látogatók egy északi kapun át (középkori feljegyzések szerint ilyen régebben is volt!) hagyják el a vár területét, amikor még megnézhetik az előzőkben már említett Gárdonyi-házat, irodalmi, esetleg néprajzi múzeumot és vidáman fejezhetik be kőrútjukat a foormúzeumban! Az előzők szerint javasolt belső forgalom-irányításnak van városrendezési követelménye is: a gépjármű-parkolóhelyek kérdése. A vártól délre, az Álmagyar utca kiszélesítésével, a Szarvas térnél, vagy a Gólya utcai tömbnél van lehetőség parkolóhelyek kialakítására. De szükséges parkolóhelyeket biztosítani a vártól északra is, kb. a Gárdonyi-házzal szemben. Ugyanis elképzelhető, hogy — különösen társaskirándulásoknál