Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Détsy Mihály: Az egri vár gótikus palotája

talán önálló házakként gazdasági célokra, raktározásra, pincéül szolgálhattak. A XV. sz. második felében a földszintes épületek falainak részleges, felhasználásával új, emeletes püspöki palota épült. Az egri püspököknek, mint azt okleveleik keltezéséből tudjuk, a védett székhelyül épült egri várban, a középkori székesegyház közelében korábban is állt palotájuk, ennek helyét azonban ma még nem ismerjük. Bekensloer János püspök, Mátyás utóbb árulóvá lett diplomatája, 1475-ben kelt oklevelében; emlékezik meg új palotájáról, amelyet egy oltáralapítványi ház helyén, és bizonyára annak felhasználásával építtetett, az oklevél szavai szerint a várnak belülről nagy díszére, kívülről pedig még nagyobb oltalmára. A földszintes! épületekből, udvar felőli homlokfaluk és a hátfalukat alkotó várfal, továbbá egy-két harántfal maradt meg. A homlokfal régi nyílásait befalazták, es az újonnan kialakított, dongaboltozattal lefedett helyiségek tengelyében készítettek egy-egy szemöldökgyámos keretezésü. felülvilágítós bejáratot, közöttük pedig egy-egy közel négyzetes, egyszerű Méretezésű ablakot. A régi kétablakcs földszinti terem, melynek ablakait meghagyták, a nyugatról szomszédos, keskeny folyosó felől, gazdag tagozású kerettel új bejáratot kapott. A folyosócska belső végén nagyméretű tűzhelyet alakítottak ki, felette faragott kövekből rakott kürtővel, itttehát kisebb konyha lehetett. A földszint valószínűleg' gazdasági rendeltetésű helyiségei előtt ekkor épül a palota ma is legszebb díszét alkotó, egykor legalább tizennyolc árkádnyílásos és ugyanannyi kereszcboltozattal lefedett folyosó. A csúcsíves árkádokat hordó, nyolcszögű kőpillérek egyikénék-másikának a többitől kissé eltérő részleteiből, és a pillérek alapjainak egyenlőtlen kiosztásából feltételezhető, hogy a korábbi épületek egyike előtt is már állhatott ilyen loggia, melynek pillérköveit az új loggiába, részben azonban falazókőként az emeleti falakba építették be. A reprezentatív termek, a Tinódi emlegette „paloták" alkották az új emeletet, ahová a csúcsíves folyosó nyugati vége előtt vezetett — a XVI. sz.-i váralaprajzokból és a feltárt pillér- és falmaradványokból következtethetően — egyeneskarú, impozáns lépcsőzet. Néhány hosszú terem sorakozott az emeleten. Előttük — a földszinti loggia fölött — tornác húzódott. A palota efölé kiülő tetőzetét a ma már csak három lefaragott csonkról felismerhető gyámkövekre állított, ferde dúc támaszthatta alá. A palotatermeket az árnyékos tornác felől változatosan tagozott és színesre festett kőkeretezésű, keresztosztásos, nagy ablakok sora világította meg. Ezek közül ma kettőt az eredeti helyén, talált keretda.rafookból és későbbi falazatokból kibontott töredékekből helyreállítva és kiegészítve láthatunk. A termek eredeti bejáratai is a tornácra nyílhattak. A termek hátsó falában kisebb-nagyobb ajtók és ablakok nyíltak az északi várfal mögötti széles, bizonyára védelmi jellegű folyosóra, melyet a palota erre is túOinyomuló tetőzete takart. A védőfolyosóröl a várfal koronájában kialakított lőrésekből tarthatták tűz alatti a várhegy észaíki lejtőjét. A palotának e védőfolyosóra nyílott ajtó ós ablakkeretei közül néhányat az emeleti mai középfolyosójában láthatunk. A palotákat egykor — valószínűleg díszesen kiképzetti, festett és aranyozott gerendázatos famenynyezet fedte. A XV. sz. utolsó és a XVI. sz. első évtizedéből. Bakcicz Tamás és Estei Hippolit püspöksége idejéből fennmaradt számadáskönyvek néhány tétele utal a palotaépületre, az 1508. évi várleltárban a borospincék között felsorolt három „bolt" pedig a palotaépület: földszintjének három boltozatos helyiségével azonosítható.