Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)
Sugár István: A XVI. század második felének postája Egerben
tehát azt jelentette, hogy a legközelebbi postaállomásig, illetve a felvidéki hadak főhadiszállásáig, Kassáig, az egri vár kapitányának kellett megszerveznie és lebonyolítania a postaszállítási, ami bizony a nagy távolság miatt, jelentős feladatot, illetve térheti rótt az egri várra. Említésre érdemes az a tény, hogy Eger városa egy részének, az úgynevezett „Szabadhely"-nek lakosai mentesek voltak a püspök-földesúrnak teljesítendő mindennemű teher és szolgáltatás alól, — kizárólag .. .a főtisztelendő úr (azaz a püspök) leveleit tartoztak, bárhol legyen is a munka, 12 mérföld távolságra (kb. 90 km) bármilyen időben, saját költségükön szállítani..." 10 Ez a kötelezettség bele is került a szabadhelyiek urbáriumába, így találjuk például már az 1551. szeptember 15-én készítettben is. 10 Ezen a kötelezettségen azonban bizonyos módosítást hajtottak végre e korban, a rendszeres postaszolgálati megszervezésének elmaradása folytán. 1560 körül, a Szabadhely utca lakóinak ,,.. .sem cenzust vagy taxát nem kellett adniok az egri várnak, semmiféle szolgáltatást sem az ő régi szabadságuknál és előjogaiknál fogva, de tartoznak az egri vár szükségleteire a leveleket 12 mérföldre saját költségükön elvinni ..." 11 Kétségtelen tény tehát, hogy a vár postai szolgálatából a Szabadhely utca 63 kolonusának. öt libertinusának és halt nemesének is (1567. évi létszám) 12 ki kellett vennie a részét. 1564 és 1567 között Eger vára is bekapcsolódott a bevezető részben nagyvonalakban vázolt magyarországi postahálózatba. Ez az az időszak, amikor kassai gócpontból felállítják szoros kapcsolatot teremtő hadipostákat Kisvárdáig és Szatmáirig. Ezentúl^ a postamester a postavonalbol kieső helyekre is vállalta levél szállítását, különjárati díjtétel mellett. 1567. március 13—14-én a bécsi udvari kamara, mely a posták pénzügyi vonatkozásait intézte, elrendelte Schwendli Lázárnak, a szepességi császári hadak fővezérének, hogy állítsa össze az Egerbe és Szatmárba különböző időben telepített postások elmaradt fizetésének számláját. 13 Valószínűen helyesen jelöljük meg az egri postaállomás felállításának időpontját 1565-ben, amely év februárjában foglalja el Schwendli hadserege az erdélyiektől Szatimárt, Tokajt és Szerencset. Schwendli a felső utasításra oly értelmű választ adott a kamarának, hogy amikor Forgách Simont beiktatja az egri kapitányságba, elintézi az ügyet. 13 További levéltári adatokkal sikerült tisztázni a postai összeköttetés irányát is. 1568 februárjában a bécsi udvari kamarához folyamodnak elmaradt fizetésük folyósításáért, „ .. .a Szatmár, Tokaj és Eger közötti tábori postások." u Tehát Eger, Tokajon át volt postai összeköttetésben Szatmárral. Közben érinthette az útba eső szerencsi és minden bizonnyal az ecsedi várat is. Eger, Tokajon túl, a sárospataki vár érintésével, Kassával is kapcsolatban állott. Ezt látszik igazolni egy 1581. november 2-án kelt és az udvari kamarához intézett beadvány is, melyben ,,... a Kassa, Tokaj. Eger és Szatmár közötti postások" hátralékaik kifizetéséért esdekelnek. 15 De ehhez hasonló adat került elő az 1582. évből is. 81 1567. novemberében a Kassa ós Szatmár közötti hadipostakat Schwendli megszüntette és rendes postákká alakította. 17 Hogy ezt egri vonatkozásban is megtete-e, ma még kétségtelenül nem tudjuk, de valószínűen erre csak később került sor. mivel a. fentebb már idézett 1568-ban kelt okmányban még kifejezetten „tábori postésok"-inak, azaz hadipostásoknak („Veldtpostpotten — Feldpostboten") említik magukat a beadvanyozó személyek, közöttük az egri postás is. Hogy ki, illetve kik lehettek az egri postamesterek, pillanatnyilag még nem tudunk megfelelni, azt azonban bizonyosan állíthatjuk, hogy
