Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 5. (Eger, 1964)

Pataki János Vidor: Az egri vár története V.

új falat húztak a Tömlöc-bástyáig, ahol helyrehozták a Föld-bástyát is,, s még egy új bástyát építenek a belső- s külső-vár déli találkozásánál, ahol az ostrom alatt a falsarok úgy elpusztult, hogy új sarkot kellett építeni, még pedig kifelé: a (Bornemissza) Gergeiy-diák-bástyáját. Üj börtönt, meg új magtárt is építenek a belső vár piacán, új kaput nyitnak a Föld-bástyánál; a. Dobó-bástya körüli falakat is kijavítják és megvastagítják a jobbágyok robotmunkájával (köztük kecskemétiek, nagykőrösiek, kunok, jászok, tehát törökhódoltsági területek népe is), rei.dbehozatják a palánkfalakat, szállítatjak helyszínre az építési anyagokat, A kőbányákban ismét Felnémet, Cigléd, Tálya, Maklár lakossága dolgozik, az árokásók lengyelek, török-foglyok is dolgoznak, ezért javítják élelmezésüket.

3 Mindez még csak restauráció-jellegű, 1560. jún. 6.-án azonban új tervező jő Egerbe: Mirandola Pál. Legalább kétféle tervezetet dolgozott ki a helyszínen, s küldött Bécsbe, a Haditanács elé. Ezek közül a nagyobbikat hagyták jóvá, a kisebbik megszűkítette volna a .külsővárat, s nem fért volna el az élelem; a nagyobbik azonban nagyszabású : valóságos hármas erődítés, nemcsak a belsőt erődítette volna meg új bástyákkal, hanem a belső és külső között, az árkon túl, egy lőállásos „fedett út" (via cooperta, chemin, couvert)-et is létesített volna, azon kívül, hogy a belsőben is, a külsőben is, még egy kőből való belső erődítést is tervezett, az ostrom alatt bevált palánkok helyébe, s helyén. A Mirandola által, újjáépített Közép-kapuról festmény is készült, melyet Verencsics egri püspök egyenesen a királynak küldött fel, Bécsbe. Épp Mirandola terveinek nagyvonalúsága rejti magában az okot: miért valósult meg belőle oly kevés: nem volt reá pénz! Pedig, hogy komolyan foglalkoztak vele Bécsben, annak bizonyítéka az, hogy e soha meg nem valósult terveknek a távlati rajza is elkészül ti, meg is jelent az Ortelius-féle kiadásban, s ebből, számtalan átrajzolásban, az Egerről szóló külföldi nyomtatványokban, még két századon át.

4 A vár reánk maradt, hiteles tervrajzai közül leghasználhatóbb az 1568-as évszámmal jelzett Pietro Feraboseo-féle, mert ez a tényleges helyzetet veszi fel a helyszínen, ez mutatja azt is, hogy Mirandola terveiből mily kevés valósult meg. Feraboseo rajzának segítségével a Várszámadások leltárai is beszédesekké válnak, ennek segítségével az egyes raktárak-bástyák nyomon követhetők, s agnoszkálhatók. A legrégibb teljes leltár 1555-ből való, a második 1560-ból. Ezekből tudjuk meg, hogy a templom és kápolnáinak jórésze már fegyvertárul szolgál, így a jobboldali, torony melletti kápolnában a szakállas puskák voltak elraktározva, hat sorban. Ugyané torony „boltjában" 68 hordó puska- és 170 hordó ágyú-por, a dóid hajó többi kápolnájában is puskaés ágyúgolyók. A raktárak tartalmának jegyzéke után következnek a bástyák, kezdve az észak-nyugati Tömlöcbástyával, ahol az „Oroszlán" nevű agyú állt, a püspöki palota nyugati végén egy falkoneta. keleti végén négy, a Sándor- vagy Sándry-hástyán. nyolc szakállas, a Szentélybástyán a „Gott" nevű ágyú; a Sötótkapu belső részén öt szakállas. Ezután átvezet a leltár a külső vár északnyugati, Zárkándy-Jbástyájába, itt említ egy sugárágyút, a Csaby-bástyán öt, a Balyky-bástyán kilenc szakállast.^ Bebek-bástyán egy mozsárpattantyút, az Ókapuban 10 szakállast, tornyában egy sugárágyút. Ezután a leltár visszavisz a belső várba, említi a Gergely-bástya sugárágyúját, a két ágyúdomb (cavalliero) nagy mozsarát és „Sárkány" nevű ágyúját, a Varkoch-kaputorony hét szakállasát, s a Forgách kapitány által építtetett ház melletti ágyúdomb prágai falconetáját. ( I .i