Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 4.(Eger, 1962)

SOÓS IMRE: Újabb adatok az egri török fürdőről és török iskolákról

UJABB ADATOK AZ EGRI TÖRÖK FÜRDŐRŐL ÉS TÖRÖK ISKOLÁKRÓL Alig hagyta el Eger várát 1587. december 17-án a 4ooo főnyi török sereg, a bevonuló győztes császári hadakkal együtt azonnal megjelentek itt a kincstár képviselői, a kamarai biztosok, hogy számbavegyék Eger adófizető lakosait , magán- és középületeit. 1687. december 29-én, két héàtel a város felszabadulása után, Fischer ilihály kamarai aiztos a következő utasítást adta Domonkos Jakab egri harmincadosnak: "Az egri fürdőház jelentős bevételt hoz, ezért továbbra is tartsa fönn jelenlegi állapotában és épségében. Azt a kereket, mellyel a mellette levő kútból a vizet felhúzzák, javitsa ki. A török iskola épületét tartsa fönn a sebész lakóhelye céljára, benne még egy padlót helyezzen el és ezáltal tegye alkalmasabbá." /Egri érs.gazd.levéltára, Liber 14. pag. 189./ Edelspacher György kamarai számtartó 169o. április 28án keltezett Primaria Conscriptiójában az 514-516.számú házakról elmondja, hogy Pieringer Balázs váralatti házával szemben van egy török fürdő, mellette a sarkon a török Iskola, mögötte néhány fából épült bazár, A fürdő szomszédságában lakó Czifra György ujkeresztény háza egyik oldalon a török női fürdővel érintkezik, másik oldalon lefelé üres térség és kőrakás, majd a magtár következik, /u.ott Liber 58.514-516.sz./ 1695-ben a káptalan az almagyari határ kiterjedését tanuk meghallgatása utján kivánja tisztázni. Az egyik kihallgatott tanú a következőket vallja: "A városon a vár kapuja előtt, ahol a törökök gőzfürdője volt, ott is volt almagyari föld... Az Eger vize hasitja 03 választja az almagyari határt az egritül a városon levő kőhidig, onnét megfordul egy kőkút felé, nem messze a török oskola ellenében, mely a keresztutcának közepette vagyon, onnét a németvárban lévő uj