Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 4.(Eger, 1962)

PATAKI JÁNOS VIDOR: Az egri vár története IV.

sem az elrendelt nemesi felkeléssel nem képes hadilétszámra: 4-5 ezer emberre kiegészíteni. Szeptember 11-én felvonul az egri völgyön át az egyesült oszmán hadsereg s megkezdi Eger körülzárolását. Dobó kisded haderejével a város védelmét meg sem kísérelhette. A város ból is, a várból is minden asszony-gyereknépet elküld a Felvidékre, idejében kiürítteti a várost és a környékbeli falvakat, e városi háüaKat lerontatja, hogy fedezéket ne találjon benne az ellenség, a várban is minden éghetőt: zsindelyt, zsuppot, nádat leszedet, vagy nyers állatbőrökkel fedet, A várat Tinódi szerint 1535 harcos védte.Hozzájuk kell számítani a mesterembereket, sütő-mosó-asszonyokat, s a késedelmesen menekülő falusiakból vagy hetven embert, főleg asszony és gyereknépet. Tehát kétezer egynéhány lélek százötvenezer főnyi, sorozatos győzelemmel kérkedő, jól felsze reit és lelkes hadsereg ellen. Megérthetjük, hogy Dobó és kisded serege a hősi halálra készült, amikor felesküdött a végsőkig való kitartásra. A legderülátóbbak is csak abban reménykedhettek, hogy 15 nap alatt megérkezhetik a felmentő országos haderő Pozsony alól, addig talán tudják tartani a várat. /8/ Három napon át éjjel-nappal dörögtek a török ostromágyuk, szeptember 14-én történt az első roham a tátongó falrésekre, azután a többi, meg a földalatti aknaharc, megszakitás nélkül október 17-ig. Minderről költői feldolgozást Gárdonyi: "Egri Csillagok'*-ja ad, az egykorú hiteles de száraz, riportszerű Tinódi-féle beszámoló átélésével. Megtörtént a csoda, amit a hős védők is alig akartak elhinni: a maroknyi magyar kimerítette elbizakodott ostromlóit, az eredménytelen rohamok, a meghiúsított aknatámadások, az októberi dér a talaj fagy, a megfogyatkozott élelem összhatásakép a támadónak le kellett mondania a vár bevételéről, sietve visszafordulni, hogy még az őszi esőzések előtt elérhessen a Balkán déli részére, melegebb éghajlat alá.