Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 4.(Eger, 1962)

PATAKI JÁNOS VIDOR: Az egri vár története IV.

Öt teljes esztendő e sietős épitő-munkáját a Számadáskönyvek hétről-hétre részletezik. C3upa bécsi és olasz építőmester dolgozik: Kleber Mihály 12 segéddel, aztán olaszok, vezetőjük: Joannes Maria. Nemcsak a munkavezetők, a szakmunkások, pallérok és ácsok is idegenek, fizetésük havi 12 forint, a magyarok, mint segédmunkások csak 3 forintot kapnak. Kivülük dolgozik az egész környék magyar népe, robot ban, falvanként beosztva egy-egy hétig: fát, meszet, követ, agyagot hordanak, kocsival és kézi erővel. Az asszony - és gyermek-nép tapossa az uj palánkok nedves agyagját,tapasztja a cölöp- és gerenda-kötéseket. 1551-ben Bécsből erősítés érkezik: Fonthana Tamás és Valchatko Antal mesterek segédeikkel, ezek az 1552-es ostrom alatt is itt dolgoznak. A püspök is fogadott fel Béc3ben és küldött Egerbe épitő mestereket: Giovanni Maria az ő épitésze volt, 8 mesterrel, 2 segéddel ,3 2 inassal érkezett. Az ostrom után Maria készíti a vár helyrehozásának tervét, s panaszkodik, hogy a bécsi főépitész: Francesco da Pozzo fizetését sem folyósítja, tervrajzait sem küldi vissza. /6/ A kőfejtők közt sok magyart találunk: Felnémet, Maklár, Gigléd, Kistálya, Szőllőske kőbányáiban, a téglavetők közt 2 nagyszombati mester szerepel, /tizezer tégla után 4 frt. a bérük/, a meszet Tárkányban égetik. Az árokásó mesterek részben pozsonyiak és rimaszombatiak, részben csehek és szlovákok. Egy erdei öl mély /kb. 3 m/,16 öl széles, 24 öl hosszú árokrászért /kb. tizezer köbm./ 2 frt. a bérük. A férfinapszám napi 4, a női 2, a gyermek 1 dénár. A bécai Haditanács elfogadja Dobó javaslatát: épüljön Eger védelmére egy elővár Szolnokon, hogy a török Tiszamenti felvonulását megállítsa, ennek megépittetését is Dobóra bizza. Hihetetlen rövid idő: egy hónap alatt készül el, persze nem kőből, hanem palánk-módra: cölöp-vázas agyagfal. Merész tett volt, a török békeszegéaének is, kihívásnak is vehette, ezért az egri őrség fele, az egész építkezés alatt