Szabó János Győző szerk.: Az egri vár híradója 1. (Eger, 1960)

SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: Az egri vér XVI. századi hadiútja

- 2o tozéka ill. rámpája lett volna - nem állja meg a helyét. Hiszen rámpát /emelkedő rész/ és utat találtunk. A várba vezető út io - egészen az Álmagyar utcáig - gerendaút volt. Az út szélességére vonatkozólag csak annyit tudtunk megállapítani, hogy legkevesebb 6 méter volt a nyomtáv, de valószínűleg elérte a 8 métert is. A XVI. századi út tehát úgy alapozás,mint méret dolgában bátran vállalhatja az összehasonlítást mai országútj ainkkal. A csatornázókkal együttműködő régészeti kutatás a hajdani városra is néhány szempontból fényt deritett. A gerendaút irányából és egyik szélének ismeretéből megállapíthattuk , hogy a Barátok hidja helyén nem vezetett át korábban hid, hanem attól néhány méterre D-felé. A Lang-ház pedig az egész kiugró telekkel XVIII. századi foglalás a régi út helyén. A gerendák között és az alapozásból kikerült tárgyak nemcsak az út korára, hanem arra is fényt deritettek, hogy a Buttler-ház helyén a középkorban milyen építmény állott: itt lakott a város egyik kovácsa. A leletek kilencven százaléka ugyanis kovácsműhely szemete, részben félkész darabokkal. A gerendák között egy csizmatalpat is találtunk, szabása törökös. Társítsuk ehhez azt a megfigyelést, hogy a patkóformák mind kistermetű lovakra alkalmasak, - mindjárt megvilágosodik előttünk az, hogy az út olyan időben készülhetett, amikor a törökökkel való érintkezésben életünk, kultúránk a megváltozott körülményekhez axkalmazkodott. Ez nem lehet korábbi a XVI. század második harmadánál, valószínűbbnek tartjuk a század második felét. Igen érdekes ebben a vonatkozásban,hogy az alapozás kőrétege alatt is találtunk /nyilván korábbi időkből/ leleteket, s az itt talált patkók mind csaknem kétszeres nagyságúak, nehéz lovakra illőek - középkori nehéz páncélzatú lovasságunk hagyatéka. Szabó János Győző